Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
A 2025 augusztusban, Sztánán megrendezett Nemzetközi Népismereti Filmszemle díjnyertes alkotásait ezúttal a Néprajzi Múzeum mozijában láthatja az érdeklődő közönség. A moziélményt színesíti, hogy a rendezők is részt vesznek a vetítéseken, akik a filmek készítéséről, a szereplőkről és kulisszatitkokról mesélnek nekünk. A Néprajzi Múzeum új épületében kiváló technikai adottságokkal felszerelt vetítőteremben várjuk látogatóinkat.
Jegyvásárlás
15.30–15.32
Peresztegi Hanna: Kimondott szavak
Egy film a honvágyról. A magyar és az amerikai hétköznapok, életpillanatok összehasonlítása egy távolra került diáklány szemével.
ifjúsági 1. díj
15:32–15:40
Marton Áron: Rokonok
Egy buszmegállóban két fiú találkozik. Habár különböző okkal vannak ott, mégis a rokonaikkal való kapcsolatuk összeköti őket. Mindkettőjüknek megvan a maga viszonya a rokonaikkal, csak míg az egyiküknek vidám és aktív, addig a másiknak kellemetlen és passzív. Ezen két karakter eszmecseréjéről, gondolatváltásairól szól ez a film. Megtudjuk mindkét személy érzéseit, családtagjaikkal kapcsolatos tapasztalataikat, egészen a busz érkezéséig.
ifjúsági 2. díj
15:40–16:15
Kovács László: A megtisztító korom (Remélés Novajon)
Mindenki remél, legalábbis az Eger melletti kis faluban, Novajon, farsangfarkán. A telet, a betegséget, a rosszat űzik a megtisztító korommal, minden szembejövőt bekormoznak a legények. Finomságokkal fogadják a vidám, zenés ál-lakodalmas menetet a lányok a kapukban, s estére megsütik a beszedett sok-sok tojást, szalonnát, kolbászt egy nagy közös vacsorára, majd a következik a bál, a "cuháré"... Várják, remélik a tavaszt... Sok-sok fiatalt vonz a jó hangulatú társaság.
felnőtt 3.díj
16:15–16:45
Dénes Zoltán: Táncház-kezdetek Erdélyben, Kolozsvár
A filmben, a Táncházmozgalom Erdélyi indulásáról emlékeznek a kolozsvári alapítók. Megszólal Székely Levente, Papp István "Gázsa" és Könczei Árpád.
felnőtt 2. díj
16:45–17:05
Vargyasi Levente: Szánas locsolás Székelytamásfalván
Kovásznán és az Orbai járás több községében is a szolgalegények elővesznek egy kisebb fajta erdőlő szánt, s arra egy nagy vonókötelet kötnek, s e mellé a szolgák kisebb nyakbavető kötelekkel magukat befogják. Minden legény egy-egy csengőt is akaszt a nyakába. A szánt bebojtozzák (fenyőágakkal), s arra tesznek egy ládát, a tojás és kalács számára, egy korsót pedig a pálinka számára. Egy felül a szánon lévő ládára, s nagyokat rittyegtetve egy ostorral, »csa megide«, »moe«, »csaho« szavakkal hajtja a többit. A leányos házaknál a kaput kinyitva bevonulnak, s itt a rittyegtető, mint a bemenő, a házi leányt megöntözi, a többiek pedig az udvaron cigányzene mellett énekelnek és táncolnak.
felnőtt 1. díj
17:05–17:35
Bartha Máté-Illés Zsófia Szonja: Vadvízország
A kanyargó Tiszát övező buja, sötétzöld erdősáv egy különleges világot rejt. A dzsungel-szerű, sűrű erdőt zsebkendő méretű földek és gyümölcsösök, kis, cölöpházas horgásztanyák szabdalják. Az árvizektől védő gát innenső oldalát rendszeresen elönti a Tisza, az itt élő és dolgozó emberek ebben mégsem a nehézséget, hanem az életet hozó víz ajándékát látják. Míg a gát túloldalán fekvő településeket csapadékszegény, forró, aszályos időjárás sújtja, itt a természet gazdagságával találkozhatunk. A Vadvízország c. rövid dokumentumfilm szereplői halászok, horgászok, a vízmegtartás szakértői és talán az utolsó ártéri gazdálkodók, akik ebben a különleges tájban kalauzolva minket, a Tiszával való együttélésről mesélnek.
14:30–15.30
Biczó Gábor-Szabó Henriett: Én és Imola
A dokumentumfilm témája egy speciálisan a személyes életút függvényében értelmezésre kerülő anya-lánya kapcsolat bemutatására tesz kísérletet. Főhőse az élettörténetének tükrében elemzi azt a bonyolult folyamatot, amely minden tekintetben meghatározta viszonyát kislányával. A film az életút csomópontjain vezeti keresztül a nézőt annak érdekében, hogy láthatóvá tegye azokat az eseményeket, traumákat, valamint az ezzel történő megküzdés részleteit és az egzisztenciális döntéseket, amelyek ismerete előfeltétele a két főből álló „család” életvilágának értelmezéséhez.
a Néprajzi Múzeum különdíja
15:30–15:40
Gergely Balázs: Eclipse
Az animációs film, eredeti dokumentumokra építve, a Nagy Háború egy civil vetületét mutatja be a fronton harcoló férj és az otthon maradt felesége közötti levelezésen keresztül.
a Magyar Néprajzi Társaság különdíja
15:40–16:05
Fábián Andor: Időt őrlő vízimalmok
A film a Hargita megyében fellelhető, még megmaradt vízimalmokat mutatja be. A homoródszentmártoni malomépületet László Árpád néprajzi gyűjtő vezetésével ismerhetjük meg. A korondi Vízimalom Fogadó és Pisztrángos történetét a tulajdonosok: a Györfi család tagjai mesélik el. A gyergyóeszenyői vízimalmot Goga Rozália gondozza közel egy évszázada. A székelyvarsági vízimalom működtetője Bálint Vencel, aki a tizenegyedik generációt képviseli a malom örökösei között. A filmben megjelenik Balázsi Dénes néprajzkutató, aki a régmúlt idők malmairól mesél.
a Dr. Kós Károly Alapítvány különdíja
16:05–17:05
Kovács László: Akiért a csengettyű szól – Bogos Ernő építész
Bogos Ernő székelyföldi építész pályafutását meghatározza az a sokszínűség, amely szülőföldjének kultúráját jellemzi. Akadémiai székfoglalójában így vallott erről: „Szépvízen születtem, a Csíki-medence keleti csücskében, az Erdélyt Moldvával összekötő országút utolsó oldalcsíki településén, a Gyimesi-hágó előtt. A tájjal harmóniában élő emberek világa volt ez. Székelyek, örmények, a hegyen túl a gyimesi csángók, és a Tatros forrásához betelepített, mára már elmagyarosodott románok." Pályaválasztására nagy hatással volt ácsmester nagyapja, akinek példája visszacseng szakmai ars poeticájában: „számomra az építészet a nagyapám-féle rendteremtést jelenti, amiben benne lakozik az őseink minden élettapasztalata."
a Szabadtéri Néprajzi Múzeum különdíja