Zenélő szombatok a Néprajzi Múzeum citerakiállításában

A Néprajzi Múzeum 2025 januárjában a legkedveltebb népi hangszerről, a citeráról nyitott kiállítást. Mivel olyan hangszerről van szó, amelyet viszonylag könnyen el lehet készíteni és megszólaltatni, a kiállítás kurátorai arra törekedtek, hogy ezt az élményt is átadják a tárlaton az ott látható közel 90 hangszer, 20 hangfelvétel és 3 film mellett. Nemcsak interaktív alkalmazások, kipróbálható hangszerek kerültek a kiállításba, hanem a jelenkor citerásai adnak bizonyságot arról, hogy a citerazene hagyománya ma is él. 

A Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállításhoz kapcsolódóan a Néprajzi Múzeum felhívást tett közzé a citerát kedvelő amatőr és professzionális zenészek, együttesek, diákok és tanárok számára, hogy a magyar nyelvterületen ma működő citerajátékosok és -zenekarok is láthatóvá, meghallgathatóvá váljanak a tárlaton egy digitális térképen, valamint élő citeramuzsikán keresztül. 2025. február 15-től június 28-ig szombatonként 15 órától a kiállítás saját színpada ad koncerteknek helyet, a gyűjtőkampányban részt vevő zenekarok fellépésével.  Az alábbiakban az ő bemutatkozásukat olvashatjuk!

2025. 04. 12. 11:00  
Pipacsok népdalkör -és citeraegyüttes

Rácz Aladár Zeneiskola (Budapest 16. kerület), Népzene tanszak - Bennő Katalin népzenetanár

Bennő Katalin ének-zene, népzenetanár és citeratanár, tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Karán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán szerezte. Több kamaracsoport, kisegyüttes tagja és vezetője. Három évtizede tanít a 16. kerületi Rácz Aladár Zeneiskolában. Növendékei közül azóta többen a népzenész hivatást választották. Jelenleg a 8–18 éves korosztályba tartozó zeneiskolások egyéni és kamara órákon citeráznak és énekelnek. Év közben több szereplés adódik, citeráznak és énekelnek az őszi szüreti mulatságon, karácsonyi hangversenyen, adventi rendezvényeken, az iskola fesztiváljain, és a tavaszi pünkösdi koncerten. Gyakran vesznek részt népzenei találkozókon, versenyeken, a teljesség igénye nélkül például a Fehér Galamb Népzenei versenyen, a Tiszán-innen Dunán-túl népdaléneklési versenyen, vagy a Rajeczky Benjamin Gregorián-és Népdaléneklési versenyen.  

A citera szinte az egész magyar nyelvterületen elterjedt hangszer, repertoárukat is ez a színes és változatos dallamvilág jellemzi. Az Észak-Alföldről emődi népdalokat játszanak Bozsik Margit citerás játéka nyomán. Szatmári dallamokat a vonós bandák mellett sokszor hallani citerazenekaroktól is, innen két összeállítást hoztak. Felföld tájairól pozsonyi polgári táncokat citeráznak. A Dunántúlról is számos dalcsokruk van, Somogy, Tolna vagy Baranya megyéből, ezen az alkalmon a Tolna és Fejér megyét érintő mezőföldi kanásztáncokat és ugrósokat adnak elő. Az erdélyi területről felcsíki és moldvai táncdallamokat játszanak és énekelnek. A citerás összeállításokat a Pipacsok népdalkör bácskai karikázó dallamai színesítik.

Az esemény a húsvéti programnap része, amelyre egyetlen, egységes belépőjegy megváltása szükséges. Ez tartalmazza az összes kiállítás szabad megtekintését, valamint az összes programon való részvételt. 

Online jegyvásárlás