Xántus János 200

Születésnapot ünneplünk, a 200 évvel ezelőtt 1825. október 5-én született Xántus Jánosét. Más országos intézmények mellett (Magyar Természettudományi Múzeum, Fővárosi Állatkert) a Néprajzi Múzeum története is szorosan kapcsolódik személyéhez, ma is része identitásunknak. Nagyszabású keletázsiai kutatóútja alapozta meg a múzeum tárgy- és fotógyűjteményét és hívta életre a  Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályát, amelynek első múzeumőre lett. Már ebben a szerepkörében az ő nevéhez köthető az első hazai gyűjteménygyarapítás is 1873-ban.

Születésének kiemelt évfordulóját az életút amerikai szakaszára vonatkozó friss kutatások bemutatásával és a gyűjteményi kiállítás számos Xántus tárgyat felvonultató Kiállítások kora termébe hirdetett kurátori tárlatvezetésekkel ünnepeljük. 

Xántus a Vadnyugaton

Az 1848-149-es forradalom és szabadságharc bukását követően a 24 éves Xántus János annyi más honfitársához hasonlóan emigrációba kényszerült. 1852-ben érkezett az Egyesült Államokba, ahol azt követően, hogy minden más lehetőség bezárult előtte, 1855-ben belépett az amerikai hadseregbe. Előbb az indián határvidéken fekvő Fort Rileyba, majd a kaliforniai San Tejon erődbe vezényelték. Ebben az időben vált a washingtoni Smithsonian Intézet megbecsült gyűjtőjévé. Kalandjairól édesanyjának küldött leveleiben számolt be, amelyek 1858-ban könyv formájában is napvilágot láttak. Az abban leírtak alapján született meg a vadnyugati felfedező képe, ami egészen odáig vezetett, hogy Xántust Old Shatterhanddel azonosították. Az előadás azt járja körül, mennyi igaz a Xántus személye körüli mítoszból, és milyen szerepet játszott ő maga e mítosz kialakításában.

Gyarmati János előadása, helyszín:

Kelet-Ázsiai expedíció

Az 1869–1870-es osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedícióban Magyarország tevékenyen részt vett. Az expedíció tagjaként Xántus János fő feladata volt, hogy gyarapítsa a Nemzeti Múzeum természettudományi, valamint néprajzi és könyvészeti gyűjteményét.

Az expedíció szempontjából Japán kiemelt fontosságúvá vált, hiszen a legkevésbé ismert ázsiai országnak számított. Xántus János – természetrajzi gyűjtése mellett – elsősorban a kézműipari termékei révén igyekezett feltérképezni ezt a területet. Kéthónapos ottléte alatt harmincládányi anyagot küldött haza, köztük 500 hétköznapi tárgyat. E japán gyűjtemény – mint a teljes kelet-ázsiai gyűjtés „legfejlettebb” régiójának anyaga – vált azután a két (1871-es és 1874-es) pesti kiállítás első tematikai egységévé.

Az osztrák-magyar expedícióból kiválva Xántus János négyhónapos borneói tartózkodása során összesen 39 ládányi anyaggal, közte 201 néprajzi tétellel gyarapította a gyűjteményét. Borneó szigetén több mint 3000 kilométert utazott. A nyugati utazók számára ismeretlen helyekre is eljutott, és gyűjtötte, valamint lerajzolta a vidék nagyrészt még ismeretlen növényeit és állatait, az őslakosok minennapi tárgyait.

Az állandó kiállítás és az ebben történő tárlatvezetés e két helyszínnek, az innen származó tárgyaknak és a korai magyar etnológiai gyűjtés kezdetének, illetve Xántus Jánosnak egyaránt emléket állít.

Wilhelm Gábor tárlatvezetése a gyűjteményi kiállításban.

Az első magyarországi néprajzi gyűjtemény

1872-ben, kinevezése évében, Xántus Jánost újabb, nagyszabású feladattal bízták meg. Rómer Flóris régésszel, a Nemzeti Múzeum Régiségtárának őrével közösen kézműves, művészi tárgyakból álló gyűjtemény összeállítására kaptak megbízást, mely méltóan képviseli az 1873. bécsi világkiállításon Magyarországot. A tárgyegyüttes végül nemcsak a világkiállítás „Nemzeti háziipar” programjához kapcsolódott szorosan, hiszen Xántus javaslatára etnográfiai szempontokat követve, újakat is bevontak a gyűjtése. Komoly, több hónapos gyűjtőút során jött létre Magyarország nemzetiségi és etnográfiai sokszínűségét tükröző, a több mint négyezer tárgyat számláló gyűjtemény.

A tárlatvezetés során az eredeti gyűjteményből származó tárgyakat végig nézve arra is választ kapunk, mik voltak Xántus szempontjai, mely területeken gyűjtött, milyen módszerekkel, hogyan használta fel személyes és tudományos kapcsolatait a gyűjtemény létrejöttében? Mi történt a tárgyakkal és hogyan folyik jelenleg is a gyűjtemény feltására/beazonosítása.

Lackner Mónika tárlatvezetése a gyűjteményi kiállításban.

Jegyvásárlás