Diószegi Vilmos emlékkonferencia születésének századik évfordulója alkalmából

2023. jún. 5. 9:00 - 19:00

A BTK Néprajztudományi Intézete, a Néprajzi Múzeum és a Türk Akadémia

tisztelettel meghívja a

Diószegi Vilmos (1923-1972) emlékkonferenciára, születésének századik évfordulója alkalmából

2023. június 5., 9.00-19.00

Néprajzi Múzeum, Konferenciaterem, 2. emelet
(Budapest, 1146, Dózsa György út 35., a Hősök tere felőli bejárat)

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött!
Kérjük regisztráljon május 28-ig!

Regisztráció

Az előadásokhoz szinkrontolmácsolást biztosítunk!

A konferencia programja:

8:30–9:00 | Regisztráció

9:00–10:00 | Üdvözlő beszédek

Kemecsi Lajos (főigazgató, Néprajzi Múzeum, Budapest)

Balogh Balázs (főigazgató, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest)

Shahin Mustafayev (elnök, Nemzetközi Türk Akadémia, Asztana)

Kemal Ün (főtanácsos, Turksoy, Ankara)

Hoppál Mihály (emeritus professzor, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest)

Hóvári János (nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője)

10:00–12:00 | Első szekció.
Elnök: Wilhelm Gábor

10:00–10:30 | Sántha István (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest):

Naplók és levelek Dél-Szibériából és Észak-Mongóliából. Diószegi terepkutatásai és a magyar valamint nemzetközi Szibéria-kutatás folytonossága a második világháború után

10:30–11:00 | Judith Hangartner (Berni Egyetem): Diószegi sámánokkal való találkozásai után nyomozva Észak-Mongóliában

11:00– 11:30 | Somfai Kara Dávid (Nazarbajev Egyetem, Asztana/ Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest): Diószegi nyomában Dél-Szibéria földjén

11:30–12:00 | Timur Davletov (Turksoy, Ankara): Hakasz sámánizmus

12:00–13:30 | Ebédszünet

13:30–15:30 | Második szekció.

Elnök: Sántha István

13:30–14:00 | Sampildondov Chuluun (Dzsingisz Múzeum, Ulánbátor):

Hotogojt etnikus történelem és sámánizmus

14:00–14:30 | Ivan Peshkov (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznan):

Krisztus és a burhánok között. A belső-mongóliai evenkik kettős hite, mint politikai és episztemológiai probléma

14:30–15:00 | Liesbet Nyssen (Leideni Egyetem):

„Fogtam a csatkánomat” (hakasz folk citera): Bevonódva a mesélésbe énekelnia szellemek hangján

15:00–15:30 | Victoria Peemot (Helsinki Egyetem): Tudásátadás tárgyakon keresztül: Több-mint-emberek-közötti rokonság és az őslakos mesélés

15:30–16:00 | Kávészünet

16:00–18:00 | Harmadik szekció.

Elnök: Szilágyi Zsolt

16:00–16:30 | Wilhelm Gábor (Néprajzi Múzeum, Budapest): Diószegi Vilmos öröksége: tárgygyűjtés és összehasonlítás

16:30–17:00 | Gombosuren Uranbayar (Dzsingisz Múzeum, Ulánbátor): Sámántárgyak a Dzsingisz kán Nemzeti Múzeumban

17:00–17:30 | Bata Tímea – Pálóczy Krisztina

(Néprajzi Múzeum, Budapest): Diószegi Vilmos gyűjtései a Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításában

Diószegi Vilmos (1923-1972) magyar etnológus-antropológus, a sámánizmus nemzetközi hírű kutatója volt. Kivételes és állhatatos személyisége lehetővé tette, hogy egyedülálló módon az 1950–1960-as években négyszer is járhasson kutatóúton Dél-Szibériában és Mongólia északi részein, és ezzel a második világháború után a terepmunkán alapuló magyar és nemzetközi Szibéria-kutatás folytonosságát is biztosította. 1957-ben két hónapra utazott a Szovjetunióba, hogy aztán másfél év múltán, az útlevele lejárta után térjen csak haza. A szibériai sámánizmus elemeinek módszeres tanulmányozásával az ősi magyar vallás eredetének kérdését kívánta tisztázni. Terepen és archívumokban, múzeumi gyűjteményekben folytatott kutatásai során kora etikai meggondolásait tekintette maga számára mértékadónak. Naplóiból és feleségének írt leveleiből nemcsak a sámánizmus második világháború utáni gyakorlataiba, hanem a leningrádi és a moszkvai, valamint a helyi szibériai néprajzkutató társadalom kutatási szokásaiba és mindennapi életébe is betekintést kapunk. Nagy szerepe volt abban, hogy a helyi értelmiség képviselői ráébredjenek saját kultúrájuk, és benne a sámánizmus értékeire egy olyan korszakban, amikor a kommunista államapparátus üldözte és tiltotta a helyi kultúra tradicionális képviselőinek, köztük a sámánoknak, eposzmesélőknek a tevékenységét. Ezzel aktívan részt vett a helyi szibériai őslakos értelmiség kinevelődésében, elősegítette a sámánizmus etnikai, nemzeti identitásban játszott szerepének megerősödését. A kutatóútjairól beszámoló tudományos-népszerűsítő köteteket, publikációit nemcsak az őt követő (magyar és nemzetközi) sámánkutató nemzedék képviselői, de általában véve a magyarság Dél-Szibériában és Észak-Mongóliában élő rokon népei iránt érdeklődő olvasóközönség is a meghatározó alapművek között tartja számon. A nemzetközi konferencia Diószegi Vilmos születésének századik évfordulóján idézi fel a nagy magyar sámánkutató személyiségét, állít méltó emléket kutatásainak, kutatási eredményeinek, valamint gyűjtéseinek, a Néprajzi Múzeumban őrzött tárgyi, fénykép- és hangzóanyagának.