1862: öltözködés, fotográfia, Magyarország. Utolsó vezetések a záró Magyarország színezve kiállításban

Az utolsó nyitvatartási napon tárlatvezetésekkel, előadással búcsúzunk a Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862 című kiállításunktól. Másnap a fotók lekerülnek a falról, közülük 28 visszaindul Londonba, a Victoria and Albert Museumba. Bár búcsúzunk, ez a nap a hazatérésről szól. Öltözködés- és fotótörténet, valamint a történelemtudomány kortárs nézőpontjából tekintünk az újonnan felfedezett képekre, bemutatjuk, milyen tudományos lehetőségeket kínál és jövőbeli feladatot jelent ez a páratlan sorozat a kutatás számára.

11:00 – 12:30

Öltözködés 1862-ben

A tárlatvezetés a fényképek és öltözködés kapcsolatára fókuszál. A képek csak látszólag szólnak subákról, cifraszűrökről, süveg mellé tűzött pipákról, krinolinról és a női kezekben szorongatott zsebkendőkről. A sokszínű Magyarországot látjuk, eddig ismeretlen részleteiben is, hiszen az öltözködés eltérő társadalmi, nemzetiségi, foglalkozási csoportokat jelöl. És politikaiakat is, természetesen: 1860-1862 a nemzeti divat időszaka, ahol a magyar nadrág, mente és gyöngyös párta viselése politikai állásfoglalást jelent.

Lackner Mónika néprajzos, muzeológus

13:30 – 15:00 

Fotográfia 1862-ben

A fotográfia új médium 1862-ben. Ezt a saját korában legmodernebb vizuális eszközt hívta segítségül Jankó Vince, hogy Magyarországot a lakóit bemutató képsorozat jelenítse meg Londonban. Fotótörténészek mesélnek arról, mi olvasható le Tiedge János felvételeiről, miről árulkodik színezés, a csoportkép megkomponálása, a beállítás, vannak-e árulkodó nyomok arról, melyek voltak a fényképezés körülményei. A képek megtekintése mellett vetített képek is segítik az 1860-1862 időszak technikai tudásának és technológiájának megértését, melyben arra is kitérünk, milyen vizsgálatokra van még szükség az 1862-es képek kapcsán.    
Farkas Zsuzsa művészettörténész, fotótörténész
Flesch Bálint fotótörténész, archaista fotográfus

Az előadás helyszíne: Méta Béta (-2. szint)

15:30 - 17:00

Magyarország 1862-ben

Rendkívüli időszak társadalmi összefogása segítette a fényképsorozat megszületését. Emigrációból hazatért politikusok, aradi vértanuk családtagjai, Bécsben élő magyar arisztokrata nagybirtokosok, a hazai ipar képviselői ismerik fel, hogy Magyarország jövője szempontjából mennyire fontos a világkiállításon való megjelenés.  A haza sorsa bizonytalan, nincs egységes vízió a jövőről, mégis támogatták Jankó Vince elképzelését: összegyűlt a Magyarország terményeit, ásványkincseit bemutató tárlat, megszületett egy színezett fényképsorozat – és kikerülhetett Londonban a magyar zászló és címer, sőt a HUNGARY felírat is.

Mi ez a különös időszak, mik Magyarország kilátásai és sorskérdései, milyen az a társadalmi környezet és hálózat, mely a megszólított és a kezdeményezés mögé állt hazafiakat és honleányokat körülvette és összekötötte – ezt segít megérteni a tárlatvezetés.

Csorba László történész, múzeumigazgató

A programon való részvételhez belépőjegy váltása és tárlatvezetési díj is szükséges. A tárlatvezetési díj ez alkalommal mindhárom programra érvényes belépést biztosít.

A belépőjegyekről további információ az alábbi linken.
 

Belépőjegy a kiállításba

Jegyvásárlás a tárlatvezetésre

---

Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen fénykép és videófelvétel készülhet (esetenként élőkép kerülhet közvetítésre, streamelésre). Kérjük tájékozódjon a Néprajzi Múzeum adatkezelési szabályairól a múzeum weboldalán: Adatkezelési tájékoztató | Néprajzi Múzeum