2015 - Állandó kiállítások

Helyszín: Városháza, Hiemer-ház, Székesfehérvár

Szakmai szervező: Frazon Zsófia, Granasztói Péter (Néprajzi Múzeum)

Helyszíni szervezők: Varró Ágnes (Szent István Király Múzeum), Nagy Veronika (Hetedhét Játékmúzeum)

Szakmai partnerek: NSKI, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az állandó kiállítások a múzeumok kötelező velejárói, és mint ilyenek: a tartósság és a hosszútáv múzeumi formái. Egy állandó kiállításon nemcsak egy múzeumi történet, hanem a gyűjtemény kulcsdarabjai is láthatók, a látogatók számára folyamatosan hozzáférhetők. A múzeumok állandó kiállításai erősen határozzák meg egy intézmény identitását. De ez valóban így van-e, ezt tükrözi-e a magyarországi gyakorlat? Milyen módszertani és stratégiai eltérések vannak a különböző szakági megközelítésekben? Hatást gyakorol-e egymásra a művészeti és a társadalmi muzeológia? Milyen jellemző eltérések vannak az országos és a helyi intézmények megoldásai és kiállításai között? Látszik-e valamiféle elméleti, módszertani és gyakorlati mintázat, amely a szakági és a szakágon túlmutató állandó kiállításokat meghatározza? A továbbképzés célja e kérdések és megközelítések problémaorientált feldolgozása, az állandó kiállításokról egyfajta szakmai diskurzus elindítása.

A múzeumok állandó kiállításai, gyűjteményi kiállításai és látványraktárai nemcsak a gyűjtemény nyilvánosságában biztosítják a tárgyak hosszú távú, tartós jelenlétét, hanem az intézmények időhöz való viszonyában a kontinuitás megteremtését szolgálják. A tradíció és a hagyományok megmutatása mellett viszont a perspektívaváltások és a módszertani megújítások is szerepet kaphatnak az állandó kiállítások kialakításában.

A múzeumok – ezen belül a továbbképzés választott irányának megfelelően, elsősorban a néprajzi témákkal/helyi közösségek mindennapijait feldolgozó gyűjteményekkel rendelkező intézmények – állandó kiállításai nemcsak a szakági muzeológiai koncepciók és tartalmi elemek szempontjából jelentenek izgalmas terepet, hanem a formai megoldások tekintetében is: mint a térszervezés, a látványtervezés, a grafika és az időtállóság. Ezt egészítik ki a műtárgyak védelemi, állagmegóvási és biztonságtechnikai szempontjai, ennek gyakorlati és módszertani perspektívái. Kommunikációs szempontból pedig elkerülhetetlen, hogy az intézmények végiggondolják az állandó kiállítások oktatásban és a turizmusban elfoglalt helyét és szerepét, a látogatói és a médiaérdeklődés – a megnyitón túlmutató, hosszú távú – fenntartását. Fontos kérdés, hogy miként egyeztethetőek össze ezek a különböző komponensek: a tartalom és a forma, a változás és a változatlanság, az aktualitás és a maradandóság?

A továbbképzés/konferencia célja, hogy a fenti kérdésekre keressen válaszokat aktuális példák és esetek bemutatásával és elemzésével, szakági és szakágon túlmutató párbeszédek létrehozásával, gyakorlati és módszertani kérdések egymásra vetítésével.

A másfél napos szakmai programom kiemelt szerepet kapnak az elmúlt öt évben, az ALFA/Kubinyi-program keretében készült kiállítások terei és rendezői. Az egyes tematikus szekciókban viszont minden olyan muzeológus kutató észrevételére és kritikai észrevételére számítunk, akik az elmúlt években dolgoztak hasonló munkákban. A szekciók vitaidejében ezekre mindenképpen sor kerül.

Részletes program itt olvasható.

A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.