Gróf Zichy Jenő és a kaukázusi őshaza

Az őshazakutatás virágkora a nemzeti ébredés időszaka volt a 19. századi Magyarországon. A keleten maradt magyar rokonság iránti érdeklődést a reformkor és a romantika megnövekedett társadalmi igénye is táplálta. A kaukázusi őshaza eszméje, ellentétben az uralkodó török-tatár, finnugor vagy sumér eredet-elméletekkel, nem egy népcsoporthoz vagy nyelvhez, hanem egy területhez kötötte a magyarság eredetét. A korban széleskörűen elterjedt volt a Kaukázus mint lehetséges őshaza elképzelése, és számtalan tanulmány, újságcikk, fénykép, festmény, szépirodalmi alkotás születetett e témával kapcsolatban.

Gróf Zichy Jenő (1837–1906) a 19. század jelentős iparpolitikusa, az Országos Iparegyesület elnöke, az alsófokú iparoktatás országos megszervezője volt, aki politikai pályafutása mellett a magyar őshaza felkutatásával is foglalkozott. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett a Kaukázusban, hogy a magyarok eredetének nyomaira bukkanjon.

Zichy Jenő e területen kifejtett tevékenysége, romantikus elképzelése a magyar őshazáról a kulturális nemzetépítés folyamatának részeként értelmezhető. A gróf az expedíciókkal a magyar őstörténet vitatott kérdéseit akarta tisztázni. Ennek érdekében 1895-ben a Kaukázusba, 1896-ban pedig Turkesztánba vezetett expedíciót. A Milleniumi Kiállítás alkalmával kaukázusi és közép-ázsiai gyűjteményét be is mutatta Ősmagyar emlékek címmel, melynek helyszíne a Milleniumi falu kalotaszegi református temploma volt.

Már az első két útra is neves szakembereket vitt magával, de a harmadik utat még gondosabban készítette elő: az expedíció előtt nemcsak a korabeli etnológiai irodalomban tájékozódott, hanem az európai múzeumok gyűjteményeiben is kutatott.A korszak legjelesebb hazai kutatóit is bevonta: Jankó János etnográfus, Pápay Károly nyelvész, Pósta Béla régész is részt vett a kutatóúton. A harmadik expedíció, amely a magyarok vándorlásának feltételezett állomásait célozta meg, hatalmas vállalkozásnak bizonyult. Ez végül olyan vitákhoz, szakmai konfliktusokhoz vezetett, melyek következményeként 1898-tól  a tudósok nyomására a gróf beleegyezett, hogy a török-tatár párhuzamok keresése helyett  finnugor emlékeket tárjanak fel, így a kutatók más-más területen folytatták munkájukat az expedíció során. A Kaukázusban, Nyugat-Szibériában, valamint a volgai finnugorok és tatárok között megforduló expedíció mellett Zichy Mongóliába és Kínába is eljutott, Jankó János osztjákföldre ment, Pápay Károly pedig a csuvasok közt a török-tatár népek nyelvét tanulmányozta.

Bár Zichy elképzelései, következtetései nem bizonyultak minden tekintetben helytállónak, a hazahozott gazdag leletanyag hatalmas tudományos értékkel bírt. Ezeknek a gyűjtőutaknak köszönhetően 1897 és 1920 között páratlan, terepről származó néprajzi anyag (használati tárgyak, öltözékek stb.), közel 3000 műtárgy és mintegy 100 fénykép került a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményébe. Ezt az anyagot egészíti ki Zichy magángyűjteményéből származó néhány festmény, mely Budapest székesfőváros tulajdonából 1922-ben szintén a Néprajzi Osztály gyűjteményébe került.

Az első kutatóútnak a müncheni származású festőművész, Carl Wutke is tagja volt, aki számos festményen örökítette meg az expedíció tagjait, a felkeresett vidékeket, tájakat. E festmények között található a kínai nagy falig eljutott Zichy-expedícióról készült kép is, valamint egy „Hunság” című Dagesztánban készült tájkép, amely egy terület megnevezését jelzi magyar fordításban. A kaukázusi, ázsiai tájképek és életképek mellett megtalálható a gróf Zichy Jenőt ábrázoló álló alakos hatalmas olajfestmény, amely 1903-ban készült.

A festmény 2017-ben   Grúziában (Tbilisziben) szerepelt a „Hungary in Georgia” című kiállításon a Külügyminisztérium szervezésében, ennek köszönhetően teljes restaurálása is megtörtént.

Tasnádi Zsuzsanna

Képek
1-2. kép
Gróf Zichy Jenő expedíciós öltözékben
Olaj, vászon, 234x135 cm, j. n., 1903, R 25252
A festmény restaurálás előtti (Sarnyai Krisztina felvétele), valamint restaurálás utáni részlete (Dicső Ágnes felvétele)

3. kép
Carl Wutke: Tájkép expedíciós csoporttal
Olaj, vászon, jelezve balra lent, 103x206 cm, R 10644a, részlet (Sarnyai Krisztina felvétele)