Képarchívum
  •  

    Rajz-, festmény- és nyomatgyűjtemény

    A jelenleg 20 467 tételből álló rajzgyűjtemény (jelzete: R) állományának összetétele nagyon változatos és sokrétű nemcsak a tematika, hanem a készítők és a használt technika szempontjából is. A ceruzadörzsöléstől az olajfestésig sokféle módszerrel készültek a gyűjtemény tárgyai, méretük pedig a bélyegnagyságútól a 2×3 méteres képekig terjed. A gyűjtemény több mint hatvan százalékát néprajzkutatók, tudósok, festőművészek rajzai, grafikái, festményei, alkotják.

    Ezek a paraszti kultúra egy-egy tárgyát (formáit, motívumait és stílusát), valamilyen népszokást és az ahhoz tartozó jeleneteket (ünnepek és életfordulóhoz kapcsolódó szokások), valamint a paraszti élet környezetét (településforma, építkezés stb.) dokumentálják. A gyűjtemény elsődlegesen nem képzőművészeti értéke miatt becses, hanem a különféle rajztechnikákkal készített, egy letűnt világ hírmondóiként megörökített tárgyak hiteles ábrázolása miatt.

    Galambbúgos kapu. Készítő: Szinte Gábor, Feldoboly, 1903-1905, rajz, Néprajzi Múzeum; R 2550
    Galambbúgos kapu. Készítő: Szinte Gábor, Feldoboly, 1903-1905, rajz, Néprajzi Múzeum; R 2550

    A rajzok, grafikák és festmények alkotói között festőművészek és tudományos kutatók is vannak. A festőművészek közül néhány művel szerepel Feszty Árpád, Garay Ákos, Benyovszky István, Edvi-Illés Aladár, Horváth Jenő, Juhász Árpád, Koszkol Jenő, Melka Vince, Undi Mária, Vastagh György, Zichy István és mások is, ám a felsorolás nem teljes. A tudósok közül is csak néhány nevet említek: Herman Ottó, Xántus János, Huszka József, László Gyula, Jankó János, Györffy István, Gönczi Ferenc, Gönyey Sándor rajzai is megtalálhatók a rajztárban.

    A rajz- és festménygyűjtemény másik nagy csoportját képezik a népi alkotóktól származó különféle grafikai rajzok, papírra készült alkotások; szabásminták, hímzésminták, emléklapok, papírkivágások stb. E munkák készítői különféle szakmák mesterei: asztalos, fafaragó, fazekas, kékfestő, mézes-bábos, szűrszabó, takács, hímzők, pingáló stb., de lehetnek diákok, falusi gyermekek, naiv festők is. Alkotóik eltérő iskolázottsága és a művek rendeltetése alapján még több alcsoportba oszthatók: mesteremberektől származó műhelyrajzok (minták, mustrakönyvek, szabásminták stb.), íróasszonyok hímzésmintái, lakásdíszítésre használt képek, gyermekrajzok, naiv festők rajzai, képei. A gyűjteményben történő kutatást szolgálja a szak-, földrajzi és szerzői mutató, mindhárom naprakész állapotban. A földrajzi mutató hasonló az általános gyakorlathoz, az 1913-as helységnévtár alapján megyénkénti, majd azon belül a települések szerinti betűrendes bontásban. A szerzői mutató a rajzok készítőinek nevét és a rajzok leltári számát tünteti fel. Ha több rajz van egy szerzőtől, akkor emelkedő sorrendben az összes leltári szám egy kartonon van felsorolva.

    Ádám és Éva. Készítő: Bada Márta, Gödöllő, 1993, olajfestmény, Néprajzi Múzeum; R 22032
    Ádám és Éva. Készítő: Bada Márta, Gödöllő, 1993, olajfestmény, Néprajzi Múzeum; R 22032

    A gyűjtemény kialakításakor készült egy betűrendes címszókartonrendszer, ez azonban abbamaradt, mert az 1960-as években a rajzgyűjtemény is átállt az egységes, ma is használt, minden gyűjteményre kiterjedő szakmutatórendszer alkalmazására. A rajzgyűjtemény használója részére a címszavak szerinti mutató is használható, de ez csak a 7000-es leltári számig készült el. A szakmutató, földrajzi, szerzői és a címszómutató jól kiegészítik egymást, mind a négy használható az Etnológiai Archívum katalógusában.

    A 9062 tételszámból álló nyomatgyűjtemény (jelzete Ny) több mint hetven százaléka képes levelezőlapokból áll. Ezek nemcsak Magyarországról, hanem a világ különböző földrészeiről mutatnak be néprajzi jellegű anyagot. Elsősorban a népviseleteket, a hagyományos életmódot és népszokásokat ábrázolják. Nagy részük a századforduló környékéről való, ezeket gyűjtötték leginkább a magángyűjtők. A beleltározott 9062 nyomatról a 2600 tételszámig készült el a szakmutató. Ezért a kutatónak egyenként át kell néznie a nyomatok nagy részét, ha egy adott témában keres.

    Pünkösdi királyleánykák bunyevác viseletben. Kiadó: L&P, Szabadka, é.n., postatiszta képeslap, Néprajzi Múzeum; Ny 7592
    Pünkösdi királyleánykák bunyevác viseletben. Kiadó: L&P, Szabadka, é.n., postatiszta képeslap, Néprajzi Múzeum; Ny 7592

     

    A rajz-, festmény- és nyomatgyűjtemény jelentős része on-line adatbázisunkban is elérhető itt és itt.

     

    A gyűjtemény muzeológusa: Tasnádi Zsuzsanna

    Folytatás
  •  

    Térképgyűjtemény

    A Néprajzi Múzeum térképgyűjteménye mintegy 10 000 különféle nyomtatott és kéziratos példányával az archívum kis gyűjteményei közé tartozik. A térképek zöme elsősorban nyomtatott közigazgatási térkép a 19. és a 20. század fordulójától napjainkig, de számos különböző témájú kéziratos térkép is található a gyűjteményben.

    A gyűjteménynek több értékes, egyedi darabja is van, mint például Karacs 1813. évi Magyarország-térképe vagy az 1850. évi úrbéri rendezést követő kataszteritérkép-sorozat, amelyet 1856-1915 között a vármegyei felmérőfelügyelőségek készítettek. A térképek kutathatók leltárkönyv, leírókarton és földrajzi mutató segítségével; egy részük pedig számítógépes adatbázis-kezelő programban (Isis). A térképgyűjtemény nem tartalmazza az 1950-es évektől készülő Magyar Néprajzi atlasz Atlasz munkapéldányait. A gyűjtemény jobb megismeréséhez ajánlatos A Néprajzi Múzeum gyűjteményei című kiadványban (Fejős Zoltán , főszerk., Budapest: Néprajzi Múzeum, 2000) a Térképgyűjtemény című tanulmányt elolvasni.

    Csongrád vármegye: közigazgatási szervezet, 1943, Néprajzi Múzeum; Tkp 668
    Csongrád vármegye: közigazgatási szervezet, 1943, Néprajzi Múzeum; Tkp 668

    A gyűjtemény muzeológusa: Tasnádi Zsuzsanna

    Folytatás