Hírek

Beköltözés előtt

A Néprajzi Múzeum új épülete a Népligettel szemben 1924-ben


„A magyar kultúrának egyik legfájdalmasabban égő sebe, a magyar államnak és társadalomnak arcpirító szégyenfoltja a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi tárának mostoha, sőt kétségbeejtő sorsa ... Szakkörökben régóta ismeretes, a napisajtó és a múzeumjáró közönség révén széles körben tudott dolog, hogy ha gyors segítség nem jön, a magyar tudománynak komolyan számolnia kell az Iparcsarnok muzeális célra teljesen alkalmatlan, az időjárás minden viszontagságának kitett, pajtaszerű épületében, emberfölötti erővel védelmezett milliárdokat érő néprajzi kincseink teljes pusztulásának szomorú lehetőségével."  jelentette ki Hóman Bálint a Nemzeti Múzeum új igazgatója 1923. december 22-én tartott beiktatási beszédében.

Az újonnan építendő múzeumépület reménye a sikeres tervpályázat ellenére, a gazdasági válság kirobbanása miatt is ekkor már szertefoszlott. A helyzet a viharok tépázta, eső öntötte városligeti Néprajzi Múzeum épületében, az Iparcsarnokban tarthatatlanná vált.

A Néprajzi Múzeum leszakított bádogteteje  (Iparcsarnok, 1921. február)
A Néprajzi Múzeum leszakított bádogteteje (Iparcsarnok, 1921. február)

Ezért írta lelkesen Bátky Zsigmond, a múzeum főigazgatója alig egy évvel később, 1924-es beszámolójában, hogy „Végre 1924. szeptember 11-én a közoktatásügyi miniszter úr arról értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóságát, hogy a Néprajzi Osztály elhelyezésére átengedi a X. kerületi tisztviselőtelepi állami főgimnázium épületét”. Az akkor Hungária körút, napjainkban Könyves Kálmán körút 40. alatt, a Népligettel szemben álló, napjainkban vegyes, részben múzeumi funkciójú iskolaépület néhány éve újból visszanyerte eredeti szépségét.

A Néprajzi Múzeum új épülete (egykori  tisztviselőtelepi gimnázium) a Könyves Kálmán körúton (1920-1930-as évek)
A Néprajzi Múzeum új épülete (egykori tisztviselőtelepi gimnázium) a Könyves Kálmán körúton (1920-1930-as évek)

A Könyves Kálmán körúti gimnázium hivatalos átadását követően, a városligeti épület katasztrofális körülményei miatt a Néprajzi Múzeum munkatársai 1924-ben azonnal elkezdték a gyűjtemények előkészítését a költözésre. Ezt meg kellett előznie a leromlott állapotú és múzeum célra nem teljes mértékben megfelelő új épület felújításának, átalakításának. Az új múzeumi épületről több fényképet is őriz a fényképgyűjteményünk, de az elmúlt időszak költözés-előkészítési munkái során sikerült azonosítani két olyan nagyméretű üvegnegatívot, ami a gimnázium épület belső tereit ábrázolja úgy, ahogy az iskola a kiköltözéskor hagyta.

Elhagyott tanterem a Néprajzi Múzeum új épületében (1924-1925)
Elhagyott tanterem a Néprajzi Múzeum új épületében (1924-1925)

A fényképek igazi dokumentációs értéke napjainban az, hogy felismerhető a szép szecessziós épület eredeti berendezése, többek közt bútorai is. Emellett a termek állapotán látszik, hogy a múzeummá alakítás sok munkával járhatott, amit nehezített az iskola vonakodó kiköltözése, például a 2. emeleti szolgálati lakások átadása (ahová a nemzetközi állandó kiállítás került) lassan haladt. Sőt, a gimnázium egyes helységeit, tantermeit megtartotta, a Néprajzi Múzeum nem kapta meg a teljes épületet, a kezdeti időkben az együttélés sok konfliktussal járt.

Elhagyott tanterem a Néprajzi Múzeum új épületében (1924-1925)
Elhagyott tanterem a Néprajzi Múzeum új épületében (1924-1925)

A felújítás részletes költségvetéséből kiemelkedik a festés-mázolás és a kőműves munkák nagyságrendje, de szerepel az elhanyagolt előkert rendbetétele is. Bátky Zsigmond jelentésében így foglalja össze az átalakítás feladatait: „A tantermek kiürítése után nyomban hozzá láttunk az elkerülhetetlen szerelési munkákhoz (gázcsillárok, mosdók leszerelése, villamos világítás bevezetése az irodákba, fűtőkazánok és vízvezetékek rendbe hozatala stb.) azután pedig az épület egy részének kitatarozásához ill. kifestéséhez”.

A felújítással párhuzamosan történt a gyűjtemények, műtárgyak költözésre előkészítése, 1924 novemberében már nyolcvan leszerelt nagy kiállítási vasszekrény (vitrin) és 150 láda műtárgyakkal állt útra készen. A múzeum még 1924-ben vásárolt egy kisebb méretű Puch teherautót, de a Posta és Távíró igazgatóságtól is kedvező bérleti díjjal használtak egy másik nagyméretű teherautó, különösen a nagy tárgyak a költöztetésére. Az előkészített anyag átszállítása már decemberben megkezdőt és 1925-ben folytatódott. A költözéssel, csomagolással, felújítással párhuzamosan ki kellett találni az új állandó kiállítás helyét és koncepcióját, amelynek magyar részét helyezték el először az első emeleti termekben és a folyósón.

Magyar állandó kiállítás részlete az egykori gimnázium épület folyosóján (1925-1930)
Magyar állandó kiállítás részlete az egykori gimnázium épület folyosóján (1925-1930)

A gyűjtemények költöztetése és a felújítás 1925 októberéig tartott, amelynek részleteiről már egy külön hírben számolunk be!


Granasztói Péter

JEGYEK