„A kor néprajztudományának nagy vállalkozása”

A Millenniumi Falu előkészületei Jankó János fényképein

„A millennium legillőbb megünneplése volna a mai és a történelmi Magyarország teljes hű képének bemutatása egy nagyarányú országos ethnographiai kiállítás keretében.” - írta Herrmann Antal 1890-ben a közelgő millenniumra készülve. Külföldi példák mellett magyar előképek is voltak már ekkor az életmód, az építészet, a lakáskultúra és a viselet sokszínűségének bemutatására, mint például az 1873-as Bécsi Világkiállításon felépült ’nemzetközi falu’, vagy az 1885-ben rendezett Országos Kiállítás 15 berendezett parasztszobája. A Millenniumi Kiállítás szervezői két fő csoportban, egy jelenkori és egy történeti kiállítás keretében kívánták bemutatni Magyarország korabeli közművelődési állapotát és történetét. Az előbbiben kapott helyet a Néprajzi Falu, amely tervének kidolgozásával „a néprajzi módszerű tájkutatás” egyik mesterét, Jankó Jánost bízta meg az Ezredéves Kiállítás Igazgatósága.

Elő- és oldaltornácos magyar ház díszesen faragott tornácoszlopokkal, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kiskorpád, 1894, Néprajzi Múzeum, F 1
Elő- és oldaltornácos magyar ház díszesen faragott tornácoszlopokkal, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kiskorpád, 1894, Néprajzi Múzeum, F 1

Jankó a több évet igénybe vevő előkészítő munkálatokat már 1893-ban megkezdte majd 1894 áprilisa és 1895 májusa között húsz megye hozzávetőleg százötven településén végzett egy-egy hetes terepmunkát. A felépítendő házakhoz az egyes tájegységekre jellemző építési technikákat és építészeti sajátosságokat, valamint helyi bútor és lakáskultúrát; a házakban elhelyezendő viseletes bábukhoz pedig az adott népcsoport antropológiai sajátosságait és öltözködésének jellemzőit térképezte fel.

Román férfiak, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Puj, 1894, Néprajzi Múzeum, F 197
Román férfiak, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Puj, 1894, Néprajzi Múzeum, F 197

Zsil-völgyi román férfi és asszonyok, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Lupény, 1894, Néprajzi Múzeum, F 199
Zsil-völgyi román férfi és asszonyok, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Lupény, 1894, Néprajzi Múzeum, F 199

 

Két sokác leány ünnepi viseletben, gyöngyös, művirágos fejdísszel, gyöngysorokkal, gazdagon hímzett ingvállban, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Szonta (Szond), 1894, Néprajzi Múzeum, F 219
Két sokác leány ünnepi viseletben, gyöngyös, művirágos fejdísszel, gyöngysorokkal, gazdagon hímzett ingvállban, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Szonta (Szond), 1894, Néprajzi Múzeum, F 219

Szlovák férfiak dúsan zsinórozott nadrágban, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Girált, 1894, Néprajzi Múzeum, F 250
Szlovák férfiak dúsan zsinórozott nadrágban, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Girált, 1894, Néprajzi Múzeum, F 250

Az épületek berendezéséhez bútorokat és használati tárgyakat gyűjtött, a lakóépületek és a viseletek tanulmányozásához pedig rajzokat és hozzávetőleg 650 fényképfelvételt készített az általa tipikusnak ítélt épületekről és viseletekről.

Szlovák lakóház díszes utcai homlokzata, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nagysáros, 1894, Néprajzi Múzeum, F 259
Szlovák lakóház díszes utcai homlokzata, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nagysáros, 1894, Néprajzi Múzeum, F 259

Magyar legények, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nova, 1894, Néprajzi Múzeum, F 289
Magyar legények, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nova, 1894, Néprajzi Múzeum, F 289

Szerb legény díszes viseletben, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Crepaja (Cserépalja), 1894, Néprajzi Múzeum, F 342
Szerb legény díszes viseletben, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Crepaja (Cserépalja), 1894, Néprajzi Múzeum, F 342

Székelykapu előtt álló nők és férfiak, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Csíkszentdomokos, 1894, Néprajzi Múzeum, F 376
Székelykapu előtt álló nők és férfiak, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Csíkszentdomokos, 1894, Néprajzi Múzeum, F 376

Bolgár házaspár, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Vinga, 1894, Néprajzi Múzeum, F 520
Bolgár házaspár, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Vinga, 1894, Néprajzi Múzeum, F 520

„Ha vannak különböző typusok a népies építkezésben, akkor azok egyfelől csakis a különböző nemzetiségek, másfelől ugyanazon nemzetiségek különböző geografiai viszonyok közt élő csoportjai közt lehetnek.” Jankó összeállításában a Néprajzi Falu képe tükrözte a korszak hazai nemzetiségi arányait. Terve 31 házat tartalmazott, amelyből aztán a megyék vállalása nyomán 23 megye 24 háza valósult meg, 12 magyar és 12 nemzetiségi épülettel.

Nádtetős, falazott tornácos magyar ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kővágóörs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 754
Nádtetős, falazott tornácos magyar ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kővágóörs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 754

Konyha, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kővágóörs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 759
Konyha, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Kővágóörs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 759

Jellegzetes szabolcsi ház körbefutó tornáccal, faragott faoszlopokkal, nádtetővel, deszkaoromzattal, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Anarcs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 980
Jellegzetes szabolcsi ház körbefutó tornáccal, faragott faoszlopokkal, nádtetővel, deszkaoromzattal, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Anarcs, 1894, Néprajzi Múzeum, F 980

Zsúppal fedett magyar ház deszkakerítéssel, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Nagydobsza, 1895, Néprajzi Múzeum, F 93
Zsúppal fedett magyar ház deszkakerítéssel, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Nagydobsza, 1895, Néprajzi Múzeum, F 93

Jankó törekedett, hogy minden nemzetiség kultúráját ’ősi’, ’tiszta’ formában mutassa be. Az építészet tekintetében mindenhol a ’typust’ kereste, majd a különböző építészeti elemekből igyekezett ’összegyúrni’ egy olyan házat, amelyen az adott vidék minden jellegzetessége megtalálható volt. Felvételeinek túlnyomó többsége kültéren készült, mindössze néhány szobabelsőt, konyhát és beltéri sütőkemencét örökített meg.

Náddal fedett lakóház az utca felől, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Borsodszirák, 1895, Néprajzi Múzeum, F 307
Náddal fedett lakóház az utca felől, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Borsodszirák, 1895, Néprajzi Múzeum, F 307

Magyar legény viselet hátulról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Borsodszirák, 1895, Néprajzi Múzeum, F 323
Magyar legény viselet hátulról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Borsodszirák, 1895, Néprajzi Múzeum, F 323

Kőből épült, szalmával fedett, új típusú német ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Handlova (Nyitrabánya), 1895, Néprajzi Múzeum, F 429
Kőből épült, szalmával fedett, új típusú német ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Handlova (Nyitrabánya), 1895, Néprajzi Múzeum, F 429

A tervezett épületek megvalósításában nem csupán a kiállítási bizottság tagjaival, hanem az egyes megyék képviselőivel is együtt kellett működnie, ami saját bevallása szerint sokszor küzdelmes volt. Ugyanis míg Jankó az általa keresett és bemutatni kívánt tipikus házat több esetben egyszerű, régi, esetleg szegényesnek tűnő épületekben találta meg, addig a megyék képviselői ezekben csupán ósdi, régi házakat láttak és nem ezekkel kívántak bemutatkozni a számos belföldi és külföldi vendéget vonzó Millenniumi Kiállításon.

Zsindellyel fedett, fecskefogas boronafalú, szlovák ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Plavnica (Palonca), 1895, Néprajzi Múzeum, F 436
Zsindellyel fedett, fecskefogas boronafalú, szlovák ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Plavnica (Palonca), 1895, Néprajzi Múzeum, F 436

Szász menyasszony és vőlegény, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nagytalmács,, 1895, Néprajzi Múzeum, F 489a
Szász menyasszony és vőlegény, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Nagytalmács,, 1895, Néprajzi Múzeum, F 489a

A viseletfotók esetében Jankó János az antropológiai felvételek alaposságával járt el. Nem csupán azért, hogy odahaza kiválaszthatók legyenek a bemutatásra legmegfelelőbb viseletdarabok, hanem azért is, mert a kiállításra egyedi, a népcsoport tagjainak testi jegyeit magánviselő, antropológiailag hiteles bábúkat készíttettek Maugsch Nándor bártfai gyárossal, és ezeket öltöztették be a kiválasztott viseletekbe, amelyeket ugyancsak Jankó fényképei alapján a megye varrt vagy vásárolt össze és küldött Bártfára, ahol a bábuk öltöztetése történt. Jankó minden típusú öltözékről készített szemből egy képet, majd a bonyolultabb, több nézetű daraboknál oldalról, hátulról is, minden jellemző nézetből, amelyet az adott viseletdarab megkívánt. Készített teljes alakos felvételeket, majd az aprólékos résztelekre összpontosítva részletfotókat is. Figyelmet fordított arra is, hogy a felvételeken reprezentálva legyen mindkét nem és azok minden lényegileg eltérő korosztálya gyermektől az idősig. Fontos volt számára az is, hogy a díszes ünnepi viseletek mellett megjelenjenek a hétköznapi, egyszerűbb öltözékek, valamint az életfordulók jellegzetes ruhadarabjai is, mint a menyasszonyi viselet, vagy a gyászruha.

Rutén férfi viselete oldalról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Verecke, 1895, Néprajzi Múzeum, F 500
Rutén férfi viselete oldalról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Verecke, 1895, Néprajzi Múzeum, F 500

Rutén ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Verecke, 1895, Néprajzi Múzeum, F 512
Rutén ház, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Verecke, 1895, Néprajzi Múzeum, F 512

Román férfiak, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Govasdia, 1894, Néprajzi Múzeum, F 192
Román férfiak, üvegnegatív, 12x16,5 cm, Jankó János felvétele, Govasdia, 1894, Néprajzi Múzeum, F 192

A körültekintő tervezés után 1895. augusztusában megkezdődött a Millenniumi Falu építése. A munkálatokat lehetőleg helyi, a megyékből származó mesterek végezték és törekedtek arra, hogy az adott vidékről hozott építőanyagokat használjanak. Számos esetben odahaza az egyes megyék előkészítették az épületek bizonyos elemeit, vázát és csupán a végső összerakást végezték Budapesten. Az ünnepélyes megnyitóra 1896. május 2-án került sor számos hazai és külföldi vendég jelenlétében, majd hat hónappal később már meg is kezdődött a korabeli beszámolók szerint igen sikeres Néprajzi Falu épületeinek bontása. Jankó ekkorra már az épületek mihamarabbi eltávolításának szükségességét fogalmazta meg, ugyanis a kezdődő penészedés miatt több házban veszélybe kerültek a berendezési tárgyak, amelyeket Jankó már megszerezett a Néprajzi Osztály számára, hogy a későbbi Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményének alapját képezzék.

Vend negyedtelkes gazda L-alakban épült, szalmatetős lakóháza, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Rétállás, 1894, Néprajzi Múzeum, F 203
Vend negyedtelkes gazda L-alakban épült, szalmatetős lakóháza, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Rétállás, 1894, Néprajzi Múzeum, F 203

Két sokác leány hátulról, ünnepi öltözetben, díszes hajviseletben, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Szonta (Szond), 1894, Néprajzi Múzeum, F 221
Két sokác leány hátulról, ünnepi öltözetben, díszes hajviseletben, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Szonta (Szond), 1894, Néprajzi Múzeum, F 221

Magyar menyecskék viselete oldalról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Csököly, 1894, Néprajzi Múzeum, F 51
Magyar menyecskék viselete oldalról, üvegnegatív, 13x18 cm, Jankó János felvétele, Csököly, 1894, Néprajzi Múzeum, F 51

Ha a Néprajzi Falu idealizáltabb képet mutatott is a maga korában, Jankó János leírásai, rajzai és hozzávetőleg 650 fényképfelvétele máig meghatározó dokumentumai a 19. század végi magyarországi falvak állapotának, építészetének, öltözködésének és lakáskörülményeinek.

 

Gebauer Hanga