Bata Tímea

Műtermi fotózás Békés megyében (1872-1921)

Válogatás a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből

KépTár 4.

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2018. 128 p.

1 600 Ft
Kosárba teszem

A termék kosárba került.

Kosár tartalma

A Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében közel ötezer darab, a történeti Békés megye területén készült felvétel található. jelen kiadvány a 1876 és 1921 között készült fotográfiákat mutatja be. A múzeumi anyag korai, az 1870-es évek és a századforduló közti időszakban Budapesten működő, fotótörténeti szempontból kiemelkedő fotográfusok (Varságh János, Erdélyi Mór) által készített pozitívjai a korszak viseletének fontos dokumentumai.


A teljes békési gyűjteményi anyag jelentős egysége, mintegy harmada (1650 üvegnegatív) az 1910-es éveket reprezentáló, hat, többségében fotótörténeti szempontból még fel nem dolgozott helyi műteremben készült: Békés Gyula gyulai, Horváth Viktor békési, a Vörös testvérek békéscsabai, Szabó Imre endrődi (és gyomai), Kocziha András gyomai és Szeghalmi Gyula szeghalmi műtermének felvételei. Ez a műtermi egység a szakma és a nagyközönség számára egyaránt ismeretlen, fotótörténeti szempontból is releváns adatokkal szolgál. A Néprajzi Múzeum munkatársai a pusztuló néprajzi javak felgyűjtése érdekében, minisztériumi támogatással 1921-ben a vidéki fotóműtermeket járták üvegnegatívok vásárlása céljából. Az országos gyűjtés keretében közel húszezer üvegnegatív került a múzeumba, ennek nyolc és fél százaléka békési vonatkozású. Az ebből származó és a kötetben feldolgozásra került békési fotóanyag lehetőséget ad a korszak alapvetően parasztpolgári társadalommal bíró városi és vidéki lakossága fényképezkedési alkalmainak megismertetésére. A portrék, esküvői felvételek, teljes és hiányos (háborús) családi képek, csoportképek az adott helyszín nemzetiségi viszonyainak megfelelően reprezentálják a magyar, szlovák, esetenként a német és román viselet megtartását, átalakulását. A kisebb számban a házakhoz kiszállva készült portrék, a településen élők szokásait, piacozását dokumentáló felvételek a műteremből kilépő fotográfus munkáját villantják fel. A korpusz számos darabja jelzi a korabeli műtermi miliőt, a kellékek használatát. A felvételek és a hozzájuk kapcsolódó műtermek története jól mutatja azt a sokszínűséget, sokféleséget, mely a megyén belül létezett, mind a polgári viselet átvétele és használata, mind a fényképezkedési lehetőségek terén.


A kiadvány 112 fotót bemutató katalógusrésze a gyűjtemény legjellemzőbb példáit hozza. A műtermek anyagánál az adott fényképésztől vásárolt felvételek függvényében az életúthoz kapcsolódó (ifjúkor, házasság, gyerekek) vagy a háborús korszakot tükröző családi fotók és a közösségi életet bemutató felvételek, amennyiben példa van rá, a műtermi élet, a fotográfia témája kerülnek bemutatásra.