A Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből 5.

Száger, Rudda és Mózer műterem, Cegléd

A Néprajzi Múzeum munkatársai 1921-22-ben közel száz település fotóműtermében 25000 üvegnegatívot vásároltak. Az akkoriban kortárs gyűjtésnek számító munka középpontjában az értékmentés állt, hiszen az első világháború során a műtermek forgalma a családi fotózások miatt megtöbbszöröződött, az üvegnegatívok tárolása gondolt jelentet, ezért kidobálták vagy üvegeseknek adták el őket. Egyrészt múzeumba kerülésük megőrizte őket az utókornak, másrészt a századforduló évtizedeiben eltűnő, átalakuló népviselet és vidéki életmód fontos forrásának tekintették ezeket a felvételeket. A sorozat egy-egy műteremből származó múzeumi fotókorpusz rövid bemutatására vállalkozik.

Pálinkás György egészalakos portréja, mellette Száger Mária műtermének pozitívjai, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49780
Pálinkás György egészalakos portréja, mellette Száger Mária műtermének pozitívjai, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49780

A Cegléden vásárolt csupán másfélszáz üvegnegatívnál az iratokban eladóként a Mózer és Rudda fényképészek neve olvasható. A két fotográfushoz is kapcsolódó, Száger, Rudda és Mózer névvel egyaránt üzemeltetett vállalkozás az alföldi város műtermeinek sorában fontos szerepet játszik, története több mint negyven évet ölel fel. A fűszerkereskedő Száger család a Vasút utca 32. szám alatt lévő házuk udvarában kialakított műtermét először 1894-ben adta bérbe, a később Nagykőrösre költöző Szmrecsányi Miklósnak. Szmrecsányi 1897-es műteremváltása után Száger Mária a stúdió üzemeltetését egy ismeretlen - a fővárosban Koller Károlynál és Strelinkszky Mihálynál tanult -, meg nem nevezett fotográfus kezébe adta. Az új fényképész a Cegléd és vidéke c. lapban megjelent hirdetés szerint számos, a korszakban népszerű műfajban otthonosan mozgott: „[…] fényképészeti és festészeti műtermet nyitottam, amelynek vezetésével egy e téren minden tekintetben ügyes és jártas egyént bíztam meg […] fényképeket [készít] medaillon nagyságtól egész életnagyságig. Továbbá Platin Aquarell és Chromo képeket. Különlegesség gyermek és menyegzői felvételekben, nemkülönben csoport, épület, táj, fogatok és kedvenc állatok felvételeiben. Nagyításokat bármily kicsi vagy öreg képről készítek. Halotti és katona csoport vagy bármily tömeges felvételeknél megfelelő árengedmény.” A Vasút utcai műterem 1900-től 1903-ig Adelia néven üzemelt, az utolsó bérlője 1903-ban Buchsbaum Gyula fényképész volt.

Fiúk pántlikával átkötött ruhában, karszalaggal és éremmel, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49765
Fiúk pántlikával átkötött ruhában, karszalaggal és éremmel, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49765

Öt esküvői párról készült műtermi felvétel, közöttük egy idősebb házaspár, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49755
Öt esküvői párról készült műtermi felvétel, közöttük egy idősebb házaspár, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Száger Mária (?) felvétele, 1899 körül, Néprajzi Múzeum, F 49755

Esküvő alkalmával készült felvétel, a menyasszony fekete ruhában, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49805
Esküvő alkalmával készült felvétel, a menyasszony fekete ruhában, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49805

A fűszerkereskedő lánya, Száger Mária és férje, Rudda Károly 1899-ben átvette a Gombos Pál és Fiai cég által épített, több üzletből álló Gombos udvarban 1897-ben nyitott fényképészeti műtermet (melyben korábban Szmrecsányi Miklós, majd a Gonda család dolgozott), a Vasút utcában lévőt továbbra is bérbe adtak. A Gombos udvarban a különféle néven futó műtermet 1936-ig, az épület lebontásáig tartotta fenn a család. Ezt követően a Batthyány utca 14. szám volt az üzletük, mely 1942-ig volt birtokukban.

Esküvő alkalmával készült felvétel, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49814
Esküvő alkalmával készült felvétel, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49814

Vőfély, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49812
Vőfély, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele (?), 1919 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49812

A családban többen - Száger Mária, mindkét férje (Rudda Károly és Mózer Aladár) és fia, Rudda Imre – fényképeztek. Az iparlajstromokból, műtermi kartonokból nyomon követhető, hogy mikor kinek a neve alatt üzemelt a Vasút utcai majd Gombos udvarban lévő fényképészeti vállalkozás, azonban a cég megnevezése nem feltétlenül volt azonos a ténylegesen a fotográfiákat készítővel. Száger Mária (1874-1918) 1892-ben kötött házasságot Rudda Károllyal, akinek a nevére került a családi fényképészeti vállalkozás. A műteremben egy ideig feltehetően Herbst Pál, Rudda sógora dolgozott. A bérleti szerződések, a tulajdonos változások miatt nem egyértelműen nyomon követhető, hogy Száger Mária és Rudda Károly, illetve más családtagok melyik műteremben és mikor fényképeztek pontosan (a Vasút utcai műterem adataival találunk Száger Mária névvel ellátott pozitív képeket). Rudda korai halála után Mária Mózer Aladár felesége lett. 1902-től már Száger M. utóda Mózer Aladár néven, majd 1909-től Száger Mária haláláig (1918) újra Száger M. néven működött a Gombos udvarban található stúdió.

Fiatalasszony magyaros díszruhában, Cegléd, üvegnegatív, 21x27 cm, Mózer Aladár (?) felvétele (?), 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 49750
Fiatalasszony magyaros díszruhában, Cegléd, üvegnegatív, 21x27 cm, Mózer Aladár (?) felvétele (?), 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 49750

Házaspár Cegléd környékéről, a férj katonai egyenruhában, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Száger Mária műterme – Mózer Aladár / Rudda Imre felvétele (?), 1914-1919, Néprajzi Múzeum, F49781
Házaspár Cegléd környékéről, a férj katonai egyenruhában, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Száger Mária műterme – Mózer Aladár / Rudda Imre felvétele (?), 1914-1919, Néprajzi Múzeum, F49781

Urasági kocsisok, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár /Rudda Imre felvétele (?), 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 49815
Urasági kocsisok, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár /Rudda Imre felvétele (?), 1910-es évek, Néprajzi Múzeum, F 49815

Ezt követően, egy 1919-ben a Pesti Hirlapban megjelent hirdetés alapján, a műterem Mózer Aladár és Száger Mária fia, Rudda Imre József közös vállalkozása volt. A Ceglédi Közlöny egy 1924-es hirdetésben újításokról számoltak be: „Van szerencsénk a mélyen tisztelt közönség tudomására hozni, hogy a budapesti 'Eos' chromofotografia műtermével létrejött megállapodásunk alapján abban a helyzetben vagyunk, hogy felvételeinkről a modern fototechnika eljárása szerint készült színes arcképeket szállíthatunk. Minden alkalommal szép ajándék. Mózer és Rudda fényképészek." Száger Mária fia és második férje feltehetően Mózer 1928-as elköltözéséig dolgoztak együtt.

Pintér műhely udvara, háttérben az evangélikus templom tornya, Cegléd, üvegnegatív, 26x31 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49749
Pintér műhely udvara, háttérben az evangélikus templom tornya, Cegléd, üvegnegatív, 26x31 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49749

Pintér műhely udvara, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49759
Pintér műhely udvara, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49759

Zöldségféléket áruló piacozó asszonyok és vásárlók, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár (felvétele), 1910-es évek, F 49801
Zöldségféléket áruló piacozó asszonyok és vásárlók, Cegléd, üvegnegatív, 12x16 cm, Mózer Aladár (felvétele), 1910-es évek, F 49801

Cséplés gőzképpel egy tanya udvarán, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49756
Cséplés gőzképpel egy tanya udvarán, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49756

Szüretelőkről készült csoportkép, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49757
Szüretelőkről készült csoportkép, Cegléd, üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49757

A műteremből származó üvegnegatívokat 1921-ben, a Mózer és Rudda közös vállalkozás harmadik évében vásárolta meg a múzeum. A műtermi verzóval is ellátott pozitívokon felbukkanó festett hátterekkel történő összevetés, a kellékek és a sokféle méretű üvegnegatív alapján (8x13, 12x16, 13x18, 16x21, 18x24, 21x27, 26x31 cm) megállapítható, hogy a fotók egy része a Mózer és Rudda előtti műtermi formációkban (még a Vasút utcai műteremre is van példa) készülhetett. A gyűjteményi korpuszban a műtermi családi portrék, páros- és csoportéképek, esküvő alkalmával készült felvételek a parasztpolgári öltözet helyi változatának fontos forrásai.

Férfiakról készült csoportkép, egyikük hímzett subában, Cegléd (?), üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49763
Férfiakról készült csoportkép, egyikük hímzett subában, Cegléd (?), üvegnegatív, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül, Néprajzi Múzeum, F 49763

Huszárokról készült csoportkép, Cegléd, üvegnegatív, 13x18 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49775
Huszárokról készült csoportkép, Cegléd, üvegnegatív, 13x18 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49775

Huszár, Cegléd, üvegnegatív, 8x13 cm, Mózer Aladár / Rudda Imre felvétele, 1919-1921 (?), Néprajzi Múzeum, F 49842
Huszár, Cegléd, üvegnegatív, 8x13 cm, Mózer Aladár / Rudda Imre felvétele, 1919-1921 (?), Néprajzi Múzeum, F 49842

Sváb menyasszony és vőlegény, a falon házi áldás, Ceglédbercel, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49871
Sváb menyasszony és vőlegény, a falon házi áldás, Ceglédbercel, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49871

Sváb család, Ceglédbercel, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49876
Sváb család, Ceglédbercel, 18x24 cm, Mózer Aladár (?) felvétele, 1910 körül (?), Néprajzi Múzeum, F 49876

A családi fényképészeti vállalkozás különleges darabjai azok a feltételezhetően 1910 körül készült nagy alakú üvegnegatívok, melyek a város életét és lakóit a műtermen kívül örökítik meg: például egy pintér műhely udvara feltornyozott dongákkal, két szögből is fotózva; vagy piacozásról, tanyasi életről, szüretről készült felvételek. Feltételezhetően városi megrendelésre készülhetett több huszárokról készült csoportkép, illetve huszonöt huszár portré, melyet egy katonai épület előtt vett le a fényképész. Egy tizennégy darabból álló sorozat Ceglédbercelről származik, ezek között sváb családokról, lakodalomról készült felvételeket találunk.

Bata Tímea

 

A Cegléden működő fényképészekről bővebben: Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden. In. Farkas Rozália szerk., Gazdaság és társasalomtörténeti tanulmányok. (Studia Comitatensia 25), Szentendre, 1995, 265- 306