Székelyföldi digitalizációs projekt - Áfonyaszedő

Hogyan tegyünk szert gyorsan, sok áfonyára és mikre tudjuk felhasználni? A Néprajzi Múzeum székelyföldi digitalizációs projektjéből ez is kiderül!
 
Áfonyaszedő
 
Az előszeretettel gyűjtött erdei gyümölcsök sorában előkelő helyet foglal el az áfonya. Gyergyó vidékén kétféle változata él: a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), helyi nevén fekete kokojza, és a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idea), helyi nevein piros/veres kokojza, havasi meggy, fásmeggy. Nyers fogyasztásuk mellett télire is elteszik: mindkét gyümölcsből készítettek lekvárt, bort, szörpöt, befőttet. A piros kokojza legegyszerűbb tartósítási módja (nagyobb befőttesüvegben, hideg vízben) egyben az optimális is, értékes hatóanyagai így őrződnek meg leginkább, és ily módon eltéve savanyúságként is fogyasztható húsok mellé. Mind a vörös, mind a fekete áfonyának (ez utóbbi kórójának és levelének) gyógyászati felhasználása is ismert, különböző gyomorbántalmak ellen. Mindkét áfonyafaj fenyvesekben alkot aljnövényzetet, termései viszonylag aprók. Ennek ellenére többnyire kézzel szedték, utóbb azonban a szedés megkönnyítésére a szaporább munka érdekében házi készítésű áfonyafésűt vagy kokojzaszedőt fabrikáltak. A fenyőfából készült kis láda aljára párhuzamosan erősített, bádogpántba fűzött vastag drótoknak köszönhetően az áfonyatöveket átfésülve nagyobb mennyiségű gyümölcsbogyót lehet egyetlen kézmozdulattal begyűjteni. Hazaszállításukra kéregkászu helyett újabban vedret használnak, akik mellékjövedelem reményében nagyobb mennyiségben szedik, házalva vagy piacokon értékesítik.