Székelyföldi digitalizációs projekt - Kászu

A Néprajzi Múzeum munkatársai a székelyföldi múzeumok digitalizálási projektjében előforduló legkülönlegesebb tárgyakat mutatják be.

Kászu

Az erdőben gazdag Gyergyói-medencében a gyűjtögető gazdálkodás a gazdasági tevékenység szerves részét képezte. Jelentős volt az élelmezés, ruházkodás és gyógyászat szempontjából egyaránt, segítette a szegényebb népréteg szükségletének biztosítását, különösen ínséghelyzetben, az ily módon szerzett javak jelentős helyet foglaltak el a jobbágyi szolgáltatások sorában is. A gyűjtögetés a későbbi korok során és napjainkban is egyesek számára mellékjövedelmet jelent, mások szórakozás gyanánt, természetjárás, kirándulás családi vagy baráti együttlétei alkalmával élnek a kínálkozó lehetőséggel, és gyűjtik az útjukba kerülő gombákat, gyümölcsöket, gyógynövényeket. Az erdei gyűjtögetés során sajátos szerep jutott az egyes fafélék kérgének, Gyergyóban jellemzően a fenyőkéregnek: ebből készültek az ősi múltra visszatekintő, az erdőjárás során rögtönözhető kéregedények, más néven kászuk, a gyűjtött erdei gyümölcsök, gombák vagy fenyőgyanta hazaszállítására. A lehántott és összehajtott nyers kérget valamilyen alkalmas és kéznél levő rögzítővel (tüskékkel, hánccsal, esetünkben vesszővel ) fűzték össze kétoldalt, és szintén keskenyebb kéregdarabból készült füllel látták el – ez az elkészítési mód ma is általánosan ismert. Székelyföldi sajátosság ezenfelül a kászunak juhtúró tárolására való felhasználása: a fenyőgyanta a kéregedénybe gyúrt kászutúrónak különleges zamatot, illatot kölcsönöz.