5 időszaki kiállítás a világ minden tájáról

A budapesti Néprajzi Múzeum különleges világába invitálja a látogatót, ahol a múlt és a jelen egyszerre szólal meg az évszázadokon átívelő emberi történeteken keresztül. A Városliget kapujában álló új múzeumépület időszaki kiállításai olyan izgalmas utazásra visznek, melynek során megismerhetjük különböző kultúrák hagyományait, művészetét és életét.  

A Néprajzi Múzeum 2022-ben évekig tartó költözés után nyílt meg. A költözés alatt a múzeum nem fogadott látogatókat, a külvilág számára zárva volt. A Zárvatermő kiállítás ennek az ötévnyi zárvatartásának a műtárgy gyarapodásából mutat be válogatást. A rendhagyó munkakörülmények ellenére azonban a múzeum gyűjteménye ez idő alatt is gyarapodott – a nagy jelentőségű szerzeményekből egy-egy válogatott kollekciót láthatunk itt. 

Az Istennel talállak testvérem! – Cigány történetek c. kiállításnak középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó” legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill (1924-1962) etnográfus, nyelvész munkássága áll.  Itt alig ismert fényképei, a kevésbé kutatott kézirataiból, magnószalagjaiból kibomló történeteket ismerhetünk meg. A tárlat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy élhet tovább egy lezártnak tűnő életmű. 

Az Indiánok. Lelkek. Túlélők. - Claudia Andujar fotókiállítása című tárlat részeként 124 fotográfia, nagy méretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárja a látogató elé az életmű egy fontos szeletét. A kronologikus felépítésű kiállításon a Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszaktól és kísérletezésektől jutunk el az évtizedeken át a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig. 

A koreai stílus – Hagyományos öltözékek és lakás Szöulból az első vendégkiállítás a Néprajzi Múzeumban az új épületbe való költözés óta. Itt a dél-koreai főváros története és modern mindennapjai elevenednek meg a látogató előtt az öltözködés és lakáskultúra változásának bemutatásán keresztül. A választás nemcsak a látványos műtárgyak miatt bizonyult eredményesnek, hanem a két témán keresztül tetten érhető a koreai mindennapok és ünnepek, valamint az az egész társadalmat átszövő érték- és szimbólumrendszer, melyet a koreai konfucianizmus képvisel. Ennek gerincét pedig az ősök, a múlt, a környezet és ez ezekkel való harmonikus viszony adja. A Néprajzi Múzeumban megtekinthető kiállítás azt mutatja be, hogyan követhető mindez az öltözékek és a lakásbelső finom mintázataiban, változataiban. Egy-egy ruhadarabban ugyanis jelen van a viselőjének státusza, képzettsége, rangja, pozíciója, kora és neme, azaz nemcsak Szöul hagyományai, hanem az ott élők sorsa, mindennapjai is. 

A kétely felfüggesztése olyan kortárs művészeti tárlat, amely az etnográfia kérdései inspiráltak. Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművészek a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgoztak együtt múzeumi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások, közös elvonulások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze: egy-egy installatív művészeti munkába, végül egy összehangolt térbe, A kétely felfüggesztése kiállításba. A tárlat egyúttal első epizódja a Néprajzi Múzeum MaDok programja által indított Művész tekintete című sorozatnak, amely már a 2024 májusában nyíló állandó gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódik.

A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással, egy hely, ahol együtt teremtünk értékeket.