Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Az EthnoEco csoport tagjai, Bazsó Borka, Nagy Dóri és Tihanyi Anna, meghívást kaptak a kecskeméti Wojtyla Barátság Központtól 2025. május 29-re, hogy előadást tartsanak a Korgó Valóság – Az éhezés és élelmiszerbizonytalanság tapasztalatai kiállításról. A Karol Wojtyla Barátság Központ segélyszervezetként működik, amelynek célja, hogy segítse a kecskeméti szegényeket, elesetteket és éhezőket étellel, adományokkal, valamint számtalan kulturális, közösségépítő programmal. Ilyen kulturális program volt a múzeum munkatársai által tartott előadás, melyben a kiállítás témája kapcsán az éhség, mint társadalmi és kulturális jelenség szerteágazó aspektusai kerültek kibontásra. A hallgatóság sorai között ott ültek a Barátság Központ munkatársai és a gondozottak is.
A tárlatot a zágrábi Néprajzi Múzeum vendégkiállításaként 2024 novemberétől 2025 januárjáig lehetett megtekinteni a budapesti Néprajzi Múzeumban, és olyan témákat ölelt fel, mint az éhezés elleni küzdelem, éhezés mint politikai eszköz, vagy az éhezés és a test összefüggései. Az alapvetően a horvát- és a világtörténelemből szemlézett példákkal illusztráló tárlat kiegészült a Néprajzi Múzeum gyűjteményi anyagával, és Magyarországra vonatkozó adatokkal, információkkal.
Fotó: Mátyus István
Az előadásban több szó esett a század eleji népkonyhák, illetve segélyszervezetek szerepéről, valamint olyan táplálékokról, amelyekhez gyakran szűkös időkben, vagy háborús korszakokban fordulhattak az emberek. A háborús találmányok közé tartozik például a „hadirántotta”, amelyet tócsni néven is ismerhetünk. Az előadás beszélgetésre is invitálta a hallgatóságot az ismert vagy kevésbé ismert gyógynövények, különböző termések fogyaszthatóságával kapcsolatban. Kiderült, mennyi minden lehetett ínségétel: így került például a kukorica a tányérra, de szó esett különböző gyógynövények, például a bodza, pitypang, lándzsás útifű vagy csalán nem csak gyógynövényként, hanem élelmiszerként való felhasználásáról.
A múzeum gyűjteményi példáin keresztül olyan fontos témák kerültek még terítékre, amelyek a paraszti társadalom mindennapjait jellemezték. Szó volt az élelmiszerek különböző tartósítási formáiról, melyek közül nagy hangsúlyt kapott az aszalás. A paraszti társadalom számos népszokásában pedig olyan elemek, motívumok jelentek meg, amelyek a következő év terményekben való gazdagságát jelképezik, és a bőségben való reményt fejezik ki (mint például a karácsonyi zöld ág vagy a húsvéti piros tojás).
Ezúton is köszönjük a meghívást a Karol Wojtyla Barátság Központnak!