Zenélő szombatok a Néprajzi Múzeum citerakiállításában

A Néprajzi Múzeum 2025 januárjában a legkedveltebb népi hangszerről, a citeráról nyitott kiállítást. Mivel olyan hangszerről van szó, amelyet viszonylag könnyen el lehet készíteni és megszólaltatni, a kiállítás kurátorai arra törekedtek, hogy ezt az élményt is átadják a tárlaton az ott látható közel 90 hangszer, 20 hangfelvétel és 3 film mellett. Nemcsak interaktív alkalmazások, kipróbálható hangszerek kerültek a kiállításba, hanem a jelenkor citerásai adnak bizonyságot arról, hogy a citerazene hagyománya ma is él. 

A Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállításhoz kapcsolódóan a Néprajzi Múzeum felhívást tett közzé a citerát kedvelő amatőr és professzionális zenészek, együttesek, diákok és tanárok számára, hogy a magyar nyelvterületen ma működő citerajátékosok és -zenekarok is láthatóvá, meghallgathatóvá váljanak a tárlaton egy digitális térképen, valamint élő citeramuzsikán keresztül. 2025. február 15-től június 28-ig szombatonként 15 órától a kiállítás saját színpadán ad koncerteknek helyet, a gyűjtőkampányban részt vevő zenekarok fellépésével.
 

2025.03.29. 15:00 
Németh Veronika és Biczó Gábor 

Német Veronika és Biczó Gábor kisgyermek kora óta játszik citerán. Mindketten Répcelakon, Horváth Endre bácsitól tanulták a ’mesterséget’, aki hagyományos úton (nem zeneiskolai keretek között) adta át tudását, ahogyan ő is tanulta gyermekkorában. Az évek során barátság alakult a gyerekkori citeratársak között, folyamatosan erősítik egymást a mai napig. Sokszor citeráznak baráti összejöveteleken, kisebb rendezvényeken, ahol bizonyítják, hogy a citera nem unalmas hangszer.  

„Célom a citeramuzsika (és ezáltal a magyar népzene, népi kultúra) átélése és megismertetése a környezetemben élőkkel, továbbá megmutatni, hogy citerára igenis lehet mulatni. A citerázás feltölt, kimozdít a hétköznapokból, élményeket, barátokat, kapcsolatokat és vidámságot ad. A rengeteg pozitív visszajelzés számomra azt mutatja, hogy igenis érdemes, „kell”, és fontos követni őseink hagyományait.” Németh Veronika 

„Általában egy Gulyás Ferenc által készített prím citerán szoktam játszani, azonban van egy Gást Tibor keze munkáját dicsérő galambdúcos prím citerám is, amin ugyanolyan szívesen játszok. Ez a citera azért is fontos számomra, mert egy nagyon kedves ismerősömtől örököltem, aki sajnos már az égi mezőkön zenél tovább. Amikor ezen a citerámon játszok, mindig eszembe jut Bandi bácsi. Remélem a későbbiekben tovább tudom majd adni azt a tudást, amit megszereztem ezzel a kedves hangszerrel kapcsolatban és elültethetem a szeretetét másokban, úgy, ahogyan velem is tették annakidején.” Biczó Gábor 

 

2025.04.05. 15:00 
Rácz Endre - a Hamvas Hagyományőrző Népdalkör Egyesület citerás kísérője 

Gyerekkoromban találkoztam először a hangszerrel. Szomszédom, Gali Imre bácsi, citerás volt a szerepi citerazenekarban. Nála kezdtem tanulni ‒akkor nem sok eredménnyel ‒ a nagyszüleimtől ajándékba kapott Molnár-féle citerámon. Molnár Imre citerakészítő felesége nagyapám unokatestvére volt. Majd több évtizedes kihagyás után, immár 45 éves fejjel újra elővettem. Autodidakta módon kezdtem újra, hiszen senki sem volt a környezetemben, aki tudott volna, vagy akart volna segíteni. Azóta az életem része, sőt, valamiféle szentség lett a hangszer, hiszen nincs olyan nap, hogy nem szólalna meg egyiken vagy másikon egy-egy népdal. Sajnos, mivel nehéz fizikai munkát végzek, én már soha nem leszek profi, „finomkezű” citerás. Ám a lelkesedésem annál nagyobb. A népdalok mellett ‒ költő lévén ‒ saját megzenésített verseimet is elő szoktuk adni, emellett református énekeket is egy-egy egyházi rendezvényen. Magam nem tartom igazán jó előadónak, ezért kis falum Szerep népdalkörével, a Hamvas Hagyományőrző Népdalkör Egyesülettel dolgozom együtt, ami számomra a legnagyobb ajándék az élettől, hiszen ők a második családom. Célom a citerával nagyon egyszerű: azt az örömöt, amit nekem okoz a citerázás, megosztani másokkal. A mában éltetni, és ha lehet, továbbadni az utókornak a népdalok szeretetét. 

Gáts és Soós citerákkal dolgozom. A Soós citeráimat (egy tenor és egy prím) Jánostól, a készítőtől kaptam ajándékba. Mikor megkérdeztem, hogy miért, azt mondta, hogy mielőtt hozzákezd a hangszerek készítéséhez, mindig az én népies verseimet olvassa. Tehát ezáltal az ő hangszereiben benne van az én lelkem is. 

 

2025.04.19. 15:00 
Gál Balázs és Hajnáczki Bálint

Gál Balázs Bálint vagyok, 1993-ban kezdtem citerát tanulni az üllői zeneiskolában. Két év múlva megszűnt ez a tagozat, pedig már egész jó kis zenekar lett volna belőlünk. Ezt követően sajnos nem tudtam a zenéléssel foglalkozni, közel 30 év kihagyás után kezdtem el ismét játszani. Ez idő alatt viszont folyamatosan gyűjtöttem a citerákat, mostanra már közel 40 darabos gyűjteményem lett. Sok csak díszként szolgál a kora és az állapota miatt, de folyamatosan bővítem játszható hangszerekkel is. Többnyire egyedül játszom, reménykedve benne, hogy találok befogadó zenekart. Bálinttal egy online citerás találkozón ismertük meg egymást körülbelül egy éve. Ez lesz az első közös zenélésünk, eddig csak az online csoportból alakult Citerás cimborák zenekarban játszottunk együtt. 

 

2025.04.12. 15:00 
A Sitkei citerazenekar 

1966. október 28-án öt fővel, Lábodi Zoltán vezetésével alakult meg a citerazenekar, Vas megyében az elsők között, és azóta is folyamatosan működik. A tízéves jubileum alkalmával miniszteri dicséretet kapott az együttes. A tizenöt éves jubileum alkalmával, 1981-ben a zenekar a megyében másodikként nyerte el az amatőr csoportok közül a 'Vas megye kultúrájáért' járó megtisztelő kitüntetést, valamint számos megyei, országos ezüst és arany minősítést tudhat magáénak. 2006-ban 'Sitke Községért' érdemérmet adományozott az együttesnek Sitke Község Önkormányzata. 2009-ben a csoport az alapító-vezetőjükről, Lábodi Zoltánról elnevezett Sárvári Kistérségi Közművelődési díjban részesült. Jubileumaik alkalmából a magyar népdal és népzene kimagasló színvonalú ápolásáért és terjesztéséért kaptak elismerést a Vas Megyei Közgyűléstől. Nemcsak hazánkban, hanem országhatáron kívül is népszerűsítették az elmúlt közel hatvan évben a magyar népzenét, többször léptek fel Ausztriában és Erdélyben, Horvátországban és Szlovéniában is.  

Ma már a zenekarban az alapítótagok fiai, unokái játszanak, tíz fő a jelenlegi létszámuk. Sitke kulturális életében is jelentős szerepet töltenek be. Szinte nincs olyan megmozdulás, esemény, amely a zenekar fellépése nélkül múlna el, de lehet számítani rájuk a társadalmi munkákon is.  

Első hangszereiket a falu akkori asztalosmestere, Fóth Zoltán készítette. Azon nem volt félhang, és lúdtollal játszottak rajta. A hetvenes években Tuka Zsigmond készítette a citeráikat, akkor már ujjal játszottak a félhangos hangszereken. Mostani citeráikat 2005-ben vásárolták Gáts Tibor hangszerkészítő mestertől, a basszus citerát a jelenlegi vezető, Gróf László készítette. Ma már több szólamban is játszanak dalcsokrokat, melyeket Földesi János és Földesi Jánosné Rózsa tanított be nekik. Az együttesnek 2 CD felvétele van. 

 

2025.04.26. 15:00 
Lukácsi Gábor 

Lukácsi Gábor vagyok, a jászberényi Kossuth Népdalkörben és a jászfényszarui Fehér Akác Népdalkörben muzsikálok. Három éve vettem az első citerámat, két éve aktívan gyakorlok, próbákra járok. Rendszeresen vannak fellépéseink. 

A Kossuth Népdalkörben hárman, míg a Fehér Akác Népdalkörben ketten citerázunk. Népdalköreink vezetője Antal Anna, Déryné-díjas zenetanár. Hangszereinket Szakál László hódmezővásárhelyi citerakészítő mester készítette. Az én hangszerem hasas-kisfejes tenor citera.  

Célom jász, és magyar kultúránk megőrzése, továbbadása az utókornak. Szeretnék minél tökéletesebben játszani ezen a gyönyörű hangszeren, és minél több emberhez eljuttatni a citerajáték szépségét. 

 

2025.05.03. 15:00 
Kútágas'77 Citerazenekar  

Soltvadkert Város Citerazenekarát 1977-ben Duchai György alapította, aki a hangszerek készítője is volt. A zenekar kisebb szünetekkel azóta is töretlenül működik. 2020-ban a tagok megalapították a Kútágas Citerás Egyesületet, a zenekar pedig felvette a Kútágas’77 nevet. Az elmúlt években számos új taggal bővült a zenekar, elsősorban fiatalodott! 

A zenekar feladatának tekinti a hagyományok megtartását, a környékbeli népdalok gyűjtését is. Rendszeresen fellépnek a környező települések rendezvényein, de vendégeskednek a testvértelepüléseken is ‒ a németországi Bodelshausen, az erdélyi Sarmaság és Torockó ‒, valamintszoros a kapcsolat kikindai barátaikkal is Szerbiában. 

A zenekar nevéhez köthető a Kútágasra szállott elnevezésű Citerás Találkozó megszervezése, amit az utóbbi években Bócsán tart az egyesület. 

A zenekar létszáma tizenhat fő, vezetője Duchai Judit. 
  

2025.05.10. 15:00 
Tremoló Citerazenekar 

A Tremoló Citerazenekar 2010-ben alakult Inárcson Prigyeni Pali bácsi tanítványaiból. 

Az eltelt évek alatt számos fellépést tudhatnak maguk mögött. A környező települések népzenei találkozói, évfordulós eseményei mellett voltak már Bugyin a Krumplifesztivál, Dabas-Sáriban a Rétesutca Fesztivál fellépői is. Részt vettek Pécsen a Citerazenekarok versenyén, de felléptek Ballószögön, Váraszón, Csóron, valamint a felvidéki Dunaszerdahelyen is. Évek óta résztvevői az Ősiben megrendezésre kerülő Nyárbúcsúztató Fesztiválnak. Volt már önálló koncertjük Bécsben, citeráztak a Rózsatáborban táborozó gyermekeknek és az Őrségben egy órás műsort adtak a Tökfesztiválon. 

2023-ban térségi Kiváló és országos Arany minősítést szereztek, valamint ‘Inárcs Községért’ elismerésben részesült a zenekar. 

Házigazdái a minden évben megrendezésre kerülő Tulipánosláda Népzenei Találkozónak. Szinte minden inárcsi rendezvény résztvevői. Adtak elő műsort közösen a nyugdíjasklub asszonyaival és a férfi népdalkörrel együtt, de szerveztek már citerás-éneklős flashmobot is a nagyközség Falunapján és Adventi vásárán. 

A zenekar a Tulipánosláda Népzenei Egyesület keretén belül működik. 

 

2025.05.17. 15:00 
Sarló Citerazenekar

A Sarló citerazenekart 1973-ban alapította hat helybeli lakos a felvidéki Nyárasdon. Az évek elteltével számos átalakuláson ment keresztül, jelenleg kilenc tagja van. Rendszeres résztvevője az Országos Citeratalálkozóknak. Az eltelt több mint ötven év alatt számos aranysávos besorolást ért el a Tavaszi szél vizet áraszt népzenei vetélkedőn, valamint a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőn. Tagjai rendszeresen bekapcsolódtak Magyarországon rendezett citeratáborok szerevezésébe. A zenekar szoros kapcsolatot ápol a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettel is. 

A fő célkitűzés a felvidéki népzene ápolása és továbbvitele a Felvidéken. Fontos számukra, hogy a Felvidéken minél szélesebb körben bemutassák a magyar népzene és különösképpen a citerazene szépségeit és sajátosságait. 

Vezetőjük Balogh László. 

 

2025.05.24. 15:00 
Tumbász Mártonné és növendékei - Nevesincs citerazenekar 

2015 óta tanítok Vácon a Karolina Katolikus Általános Iskolában, a Székesegyházi Kórusiskolában és a Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Iskolában. Növendékeim motiváltak, kreatívak és több versenyen is bizonyították, hogy jól felkészült banda. A Nevesincs együttesünk a legutóbbi Tuka Zsigmond citeraversenyen arany minősítést szerzett. Többen a tagok közül arany és kiemelt arany minősítést értek el országos népzenei versenyeken és a KÓTA által szervezett minősítőkön.  

Elsősorban hagyományos citerajátékkal örvendeztetjük meg a hallgatóságot, autentikus felvételekről tanulunk. Az öt nagytájról könnyebb, így az alapképzésben jól tanítható muzsikát választunk, koncertjeink vezérfonala az adatközlők citerajátéka. Lele Józseftől személyesen is tanultunk. Többféle hangolású, formájú hangszert használunk, sok gyermek játszik például a szentlőrinci úgynevezett "kapkodós" citerán is, Takács Józsefné játékát idézve. 

Szeretünk táncházakban is muzsikálni, moldvai, felcsíki, dunántúli dallamokat játszunk. Olykor elkalandozunk a középkori dallamok, vagy a mai filmslágerek irányába is. 

 

2025.05.31. 15:00 
Bem Folklór Egyesület - Nefelejcs Népdalkör és Citeraegyüttes   

Együttesünk hivatalosan 2014-től része a Bem Folklór Egyesületnek. Jelenleg a 12 énekest a művészeti vezetővel, Pavella Krisztina, a Népművészet Ifjú Mestere, KÓTA-díjas népzenetanárral együtt 8 citerás kíséri. Közös munkánk során Arany Páva Nagydíjat és Vass Lajos Nagydíjat nyertünk. 
A citerások egy része 2006-tól a „citerástudományt” néhai Bodnár Ferenctől, az Újpesti Erkel Gyula Zeneiskola akkori tanárától felnőttként sajátította el. Feri bácsi személyisége, szeretete, tudása, tájegységi csokrainak szöveges és zenei tartalma, az autentikus népdalok szimbolikájával történő megismertetés; a főleg faluközösségek előtti és a minősítőkön történő fellépések, baráti összejövetelek kovácsoltak közösséggé bennünket. A tőle tanultakat vittük tovább kezdetben „örömzenélésként”, 2012-ben 2 citerással és 5 énekessel a népdalkör megalapításával. Évről-évre többen kerestek meg bennünket, olyanok, akik kihallják a népdalok szövegéből, citerás kíséretéből eleink gondolatait, érzelmeit. A hangszeres zene alátámasztja a szöveget, az egyéni díszítések, a ritmus, a kiemelések hangulatunkat, érzelmeinket is kifejezi. A kísérletezés, a közös tanakodás, ötletek kipróbálása a tagok közötti kapcsolatot is erősíti. A próba vagy az egyéni gyakorlás is felszabadít, átrepít egy másik világba, az adott dal hangulatába, örömébe, bánatába… ahonnan visszatérünk a vidám együttlétbe.  

Célt, örömöt jelent számunka, ha egy-egy dalcsokorral, tudásunkkal másokat is megörvendeztethetünk, magunkkal ragadhatunk; ha énekünk, játékunk újbóli találkozást eredményez. Törekszünk arra, hogy ismert népdalokkal éneklésre serkentsük hallgatóinkat, ha csak rövid időre is, de így egy közösséggé válunk. A vidám, ragyogó szemek, mosolyok, az előadást kísérő apró mozdulatok visszajelzések jelzik, érdemes újabb és újabb dalokat tanulnunk. Az előadásokat igyekszünk kultúrtörténeti ismeretekkel is kiegészíteni, érdekesebbé tenni.   
 

Aki népdalt énekel, hangszerrel kíséri, átéli: „Az éneklés közben az ember a szépapjával beszélget; tanácsokat kap, felel is rájuk…” Örömünk, bánatunk, érzelmeink, életszemléletünk a „lebegő dallamokba tömörebben és világosabban, szebben is van megírva. Ezért csak hiteles paraszti énekeket énekeljünk.” – (Illyés Gyula: Csizma az asztalon) 

 

2025.06.07. 15:00 
LÁMPÁS Citerazenekar  

A felvidéki LÁMPÁS citerazenekar tagjai kisgyermekként ismerkedtek meg a citerazenével. A gyökerek 1972-ig nyúlnak vissza a nyárasdi citerazenében. Céljuk a felvidéki magyar népi kultúra kincseinek megőrzése és továbbadása az új generációnak. A Lámpás nevet azért választották, mert fényesen utat szeretnének mutatni. Fő feladatuk az utánpótlás nevelése. Jelenleg rajtuk kívül 4 gyermekzenekarral büszkélkedhetnek. A zenekarok név szerint a LÁMPÁS JUNIOR citerazenekar, a LÁMPÁCSKA citerazenekar, a KISLÁMPÁS citerazenekar és legújabb zenekaruk a PÖTTÖM LÁMPÁSOK citerazenekar. Ezek a zenekarok biztosítják a jövőt számukra. Úgy vélik, hogy az igazi érték a szeretet és a barátság, hiszen a muzsikálásba fektetett közös munka és a közösségépítés csakis akkor működhet, ha kitárjuk a szívünket, s engedjük, hogy a zene ritmusa tüzet csiholjon a lelkünkben. 

 

2025.06.14. 15:00 
Bócsai Boróka Citerazenekar  

A Bócsai Boróka Citerazenekar Egyesület 2015-ben alakult Bócsán, a helyi általános iskola citera szakkörének diákjaiból, környékbeli általános iskolás gyermekekből, valamint felnőtt, népzeneszerető citerásokból. A zenekar nevét a Bócsai Boróka Általános Iskoláról, illetve a település melletti ősborókásról kapta. 

Az évek során nemcsak a zenekar összetétele változott meg, hanem a tagok által játszott zenei stílus is, hiszen a kezdeti autentikus hangzást a többszólamú citerazenekari felállás váltotta fel. 

A zenekar elsődleges célja a fiatalság zenei nevelése, valamint Bócsa kulturális életének színesítése. A zenekar az elmúlt években számos kulturális eseményen, kiállításmegnyitón, községi és városi rendezvényen lépett fel, több alkalommal muzsikálhattak Szegeden táncházakban és egyetemi közösségekben. 2023 áprilisában az a megtiszteltetés érte őket, hogy a pápalátogatáson muzsikálhattak a Rózsák terén megrendezett eseményen, mely életre szóló élmény maradt a zenekar számára. 

A mintegy kilenc éves egyesületi működésük alatt a szakmai felkészítésüket Kárász István zenekarvezető segítette elő. 

Népzenei csokraikat tájegységek szerint állítják össze, ezek között szerepel dél-alföldi, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, gömöri, szatmári, bonchidai és galgamenti népzene is. 

Zenekari felállásuk a vonós zenekari felállást modellezi le; bőgő- és basszusciteráikat Komróczki Gyula, a prím- és tenor citeráikat pedig Gulyás Ferenc hangszerkészítő készítette. 

A citerazenekarnak jelenleg hat tagja van. 

Az egyesület legfőbb támogatója Bócsa Község Önkormányzata. 
  

2025.06.21. 15:00 
Sústya citerazenekar  

A zenekar 2010-ben alakult Naszvadon, a Naszvadi Csemadok művészeti csoportjaként működik azóta is. A Búzavirág Éneklőcsoport társegyüttese, de önállóan is többször arany minősítést értek el a Bíborpiros Szép Rózsa Népzenei Vetélkedőn. Az együttesben citerás és egy köcsögdudás játszik, vezetőjük Bedecs Ilona. 

 

2025.06.28. 15:00 
Zengő Virágok - Janurik Tímea  

A gödöllői zeneiskola diákja voltam tizenkét éven át népi ének főtárgyasként, majd az egyetemi nyílt napon kiderült, hogy a népzene-népi kultúra tanár szakos felvételin bizony egy népi hangszer is kell, ami a választott hangszerem lesz, a népi ének nem elég. Így felmerült a kérdés, melyik hangszert lehet pár hónap alatt egyetemi felvételi színvonalán elsajátítani. A népi furulya és citera közül ez utóbbit választottam, mert lehet mellé énekelni. Az első hónapokban a zeneiskolában, majd az azt követő öt évben az egyetemen tanultam, és a kötelező, ezáltal "nem szeretem"-hangszerből fokozatosan vált az életem részévé, legkedvesebb társammá a hangszerem, egy gyönyörű Gulyás-féle C-G hangolású prím citera. Azóta citerát tanítok a gödöllői zeneiskolában, illetve kurzusokon; harmadéves doktorandusz vagyok népzeneoktatás területén az EKKE Neveléstudományi Doktori Iskolájában; emellett egyetemi óraadóként dolgozom és sokat koncertezem. Citerámmal eljutottam a Felvidékre, Hollandiába, Luxemburgba, Törökországba, Kazahsztánba muzsikálni. Megalapítottam a Türk Ifjúsági Zenekart, ahol a türk népek népi hangszerei mellett szólal meg a citera, továbbá a Zengő Virágok formációt, ahol népdalok kísérőjeként szerepel a citera. Számomra a citerázás egy kötelező egyetemi tantárgyból valódi hivatássá vált.