A természet és az emberi lélek hangja Kínából

A Néprajzi Múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállítása 2025. március 21-én ősi kínai hangszerekkel bővül. A természet és az emberi lélek hangja Kínából – A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon című tárlaton rendkívül értékes, akár ezeréves hangszereket láthatunk. A Budapestre érkező 10 műtárgy biztosítási értéke 3,2 milliárd forint.

A magyar citerákat bemutató tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából – A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be. A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.  

A látogatók a bemutatott hangszerek és a kísérő magyarázatok révén színes képet kapnak arról, miként alakult a kucsin szerepe az idők során, és hogyan maradt a kínai értelmiség és művészet egyik meghatározó eleme. Az egyedülállóan kecses, finom vonalú hangszertest a Szung-korban alakult ki. A korszak tudósai nagy gondot fordítottak a kucsin tanulmányozására, a hangszer elméletét a hagyományos kínai filozófiával és esztétikával ötvözték. Minthogy más hangszerekhez képest a legjobban meg tudta ragadni a lényegét, a kucsin a kínai kultúra szimbólumává vált. Így került a négy legfőbb művészeti ág – kucsin, go táblajáték, kalligráfia és festészet – élére. A kiállítás lehetőséget kínál a hangszer fizikai sajátosságainak, hangzásának és kulturális jelentőségének részletes vizsgálatára, valamint annak megértésére, hogy a kucsin milyen módon közvetítette és közvetíti ma is a kínai zenei és filozófiai hagyományokat.

A hangszer anyaga, formája és hangzása egy olyan korszak esztétikai és gondolkodásmódját tükrözi, amelyben a művészet és a természet harmóniája meghatározó szerepet játszott. A kiállítás tehát nem csupán a kucsin történetét, fejlődését és a hozzá kapcsolódó stílusokat ismerteti meg a látogatókkal, hanem betekintést enged a kínai műveltség és intellektuális hagyomány mélyebb rétegeibe is.

A kucsin eredete és fejlődése jól dokumentált: a mitológiai történetek és klasszikus szövegek – mint az Írások könyve (尚书, Su csing) – mellett régészeti leletek is rendelkezésre állnak a hangszer kutatásához. Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb ismert hangszer készítésének időpontja a kora Tavasz és ősz korszakra (i. e. 770–476/403) tehető. A mostani kiállításban „csak” fiatalabb utódjai vehetők szemügyre: például a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960–1127).

A most érkező, felbecsülhetetlen értékű hangszerek külön teremben kapcsolódnak a 2025. június 29-ig látható  Vígan zengjetek, citerák! önmagában is nagyszabású és interaktív kiállításához, amelyen a legelterjedtebb, legkedveltebb magyar népi hangszer áll a középpontban.