Szív és csillag

A képen látható csizma halványzöld színéből, fehér talpából, szíves és csillagos díszítéséből nyugalom és időtlenség árad. A tárgy mögött mégis izgalomra okot adó történetek húzódnak: történetek, melyekben egyszerre van jelen Európa nyitottsága és elszigetelődése, határtalansága és korlátoltsága, etnikus sokszínűsége és háborúkkal terhelt 20. százada.

A gumicsizmát a horvátországi Vukovár mellett működő Borovo cipőgyárban gyártották, valamikor a 2000-es évek elején. Mai városi viselet, ami a gumi ipari megmunkálásával készült: a kaucsuk vulkanizálásával. Az eljárás során rugalmassá tett nyersanyagot a csizma béléseként szolgáló textilre vulkanizálták. Az erős, jól formázható, teljesen vízálló anyag tökéletesen alkalmas cipők, csizmák és rugalmas talpak készítésére.

A Vukovár melletti Borovo cipő- és gumigyárát a cseh Tomas Bata (1876-1932) alapította 1931-ben, melyet az alapító halála után a családi cég irányított 1945-ig tulajdonosként. Bata a 19. század második felében cipészként kezdte karrierjét, majd 1894-ben testvérével családi vállalkozást alapítottak. Egész Európában terjeszkedtek - majd az egész világon. (A cég magyar vonatkozású adaléka: az 1941-ben Martfűn alapított Tisza cipőgyár.) Bata-féle cipők a 19-20. századi Monarchia minden szegletében készültek, a gyárakban dolgozó munkások etnikus összetétele pedig a kornak megfelelő multikulturális mintázatot mutatott. Borovoban is érvényesült a multikulturális cégstratégia, ami egyben helyi adottságnak is számított. A Bata-cipő még a szocializmusban is a minőség záloga volt: jelzős szerkezetként (batacipős) a márka, a fogyasztás és a demokrácia fogalmaival is összekapcsolódott - a fejekben mindenképp. (A Bata virtuális múzeumát ITT LÁTOGATHATOD meg.)

A ma Horvátországhoz tartozó vukovári-borovoi terület múltja és jelene viszont nemcsak iparáról, hanem összetett etnikus térképéről, végül háborúba torkolló konfliktusairól is híressé vált. 1991 augusztusa és novembere között 87 napig tartott a vukovári csata, amely során a borovoi cipőgyár épületét teljesen szétlőtték. Vukovár és környéke a második világháború utáni korszak egyik legvadabb és leghosszabb csatáját élte - és halta. A térség 1991 novemberében szerb kézre került. A város és környéke szinte teljesen elpusztult, 7500 horvát katona és civil áldozat esett el a harcokban, majd több ezer embert deportáltak az ezt követő etnikai tisztogatások során. Vukovár - és Borovo - hét évre a Krajnai Szerb Köztársaság része lett, és csak 1998-ban került békés úton Horvátországhoz. A kilencvenes években a lakosság felére csökkent, a háborús belövések pedig még ma is láthatók Vukovár belvárosában. A tömegsírok helyén ma emlékhely áll. Vukovár és Borovo környékén most újra horvátok, szerbek, magyarok, albánok, cigányok, bosnyákok, szlovének és csehek laknak.

A háború és az etnikus konfliktus a Borovo cipőgyárat közvetlenül is érintette. 1991-ben, még a szerb ostrom előtt a gyár horvát vezetése több mint háromezer, zömében szerb dolgozót bocsátott el. A végrehajtás végül elakadt: elkezdődött a három hónapos ostrom, a bombázások, a front, a megszállás és a deportálások. A szerb fennhatóság nem érvényesítette az elbocsátásokat. A munkások csak 1998-ban, a terület Horvátországhoz kerülésével egy időben veszítették el állásukat. Az eseményt évekig tartó tiltakozó akciók követték. 2013-ban viszont a szerbiai Privatizációs Ügynökség tárgyalásokat indított a zombori (szerb) Boreli cipőgyár és a horvátországi Borovo cipőgyár kölcsönös, partneri kapcsolatainak kiépítésére, a két ipari létesítményt egyaránt érintő gazdasági problémák közös, együttműködésen alapuló megoldására.

Csillag és szív egy gumicsizmán. A 2000-es évek elejéről. Halványzöld szín, vulkanizált felület, masszív, mégis divatos és praktikus női csizma: városi viselet, esős, zivataros időre. Egy látszólag egyszerű és nyugodt tárgy, mégis viharos és vérzivataros történet: a gyárról, a helyről, a munkájukat végző, ott élő emberekről. És a háborúban elhunyt áldozatokról.

Horvátország 2013 nyarán belépett az Európai Unióba.
MÚZEUMI AJÁNLÓ: Több mint szomszéd címen szeptember 10-én nyílik kiállítás a Néprajzi Múzeum horvát gyűjteményi anyagából.

Gumicsizma, női
Textilhordozóra vulkanizált kaucsukalapú gumi
Gyártó: Borovo Cipőgyár, Horvátország
Forgalmazó: Jaffa-Stúdió, Magyarország (Budapest)
26×9×32 cm, 38-as méret
Vásárlás, 2006 nyár
Fotó: Sarnyai Krisztina
Szöveg: Frazon Zsófia