Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
2026. április 25-én a Néprajzi Múzeum különleges, egész napos programmal kapcsolódik a Legelők és pásztorok nemzetközi évéhez. Szent György napja a hagyomány szerint az állatok első kihajtásának ideje: a tavasz kezdete, a pásztorélet egyik legfontosabb fordulópontja. Ezen a napon a múzeum tereiben is „megindul az élet”: igazi terelőkutyák, történetek, hangok, mozdulatok és mesterségek hozzák el Budapest közepére a legelők zöldellő világát.
A nap a legkisebbek számára egy mesével indul: egy juhászbojtár története elevenedik meg interaktív, maszkos-bábos játékban, ahol a gyerekek maguk is részeseivé válhatnak a történetnek. A mese világától nem messze a látogatók antropológusokkal indulhatnak „terepre”: Ázsia és Afrika nomád közösségeinek életébe nyerhetnek bepillantást, személyes kutatói tapasztalatokon keresztül.
A gyűjteményi kiállításban a pásztorkultúra tárgyai kerülnek fókuszba: egy cifraszűr történetén keresztül a 19. századi világ, az öltözködés, az identitás és a néprajzi gyűjtés összefüggései bontakoznak ki. Egy másik tematikus tárlatvezetés a pásztorok mindennapi eszközein és díszített tárgyain keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze a használat, a környezet és a képzelet világa. Kint, a múzeum előtt pásztorkutyák mutatják be, miként dolgoznak együtt az emberrel, élő példát adva a tudás és a gyakorlat kapcsolatára.
A kézműves programok során a gyerekek és a felnőttek nemcsak megismerhetik, hanem ki is próbálhatják a pásztorélethez kapcsolódó hagyományos technikákat. A MÉTA térben a gyapjú feldolgozásának folyamata válik kézzelfoghatóvá – a nyers anyagtól a tisztításon és kártoláson át a fonásig –, miközben élőszavas mesemondás kíséri a munkát. Emellett nemezelő foglalkozások is várják az érdeklődőket, ahol a résztvevők a gyapjú egy másik feldolgozási módját is kipróbálhatják, és saját készítésű tárgyakat vihetnek haza. A délutáni gyerekfoglalkozásokon a résztvevők pásztorszerepekbe bújhatnak: történeteket alkotnak, motívumokat terveznek, és játékos formában ismerkednek meg a pásztorélet világával.
A programok között tudományos és ismeretterjesztő előadások is helyet kapnak: Molnár Zsolt etnoökológus a Száva menti ártéri sertéstartás példáján keresztül mutatja meg, milyen összetett tudás rejlik a pásztorélet mögött, míg egy másik előadás a kalotaszegi juhmérés szokásán keresztül idézi meg a közösségi gazdálkodás és az ünnep kapcsolatát. Az esemény végéhez közeledve a közönség egy olyan különleges dokumentumfilmet is megtekinthet, amely egy fiatal pásztor mindennapjain keresztül mutatja meg a hegyi legeltetés magányos, mégis gazdag világát.
A nap során a látogatók a múzeumi tér különböző pontjain találkozhatnak a pásztorkultúra hangjaival és mozgásaival: dudazene, közös éneklés és hangszerbemutató idézi meg a Kárpát-medence pásztorainak hangzó világát, időről időre rövid hangszeres megszólalásokkal a múzeum tereiben. A nap végén egy somogyi kanásztánc bemutató és tanítás során a közönség maga is bekapcsolódhat a táncba.
-----
Programjegy: 2500 Ft A programnap programjeggyel látogatható. A jegy az összes kiállítás megtekintésére és a programokon való részvételre is jogosít. Egy időszaki jegy áráért egész napos múzeumi élményt kínálunk.
Jegyvásárlás: – A jegyek megvásárlására és átvételére a bejáratoknál található jegypénztárakban van lehetőség. – A jegyek ellenőrzése szintén itt történik. – Ezen a napon az épület díjmentes átjárhatósága nem biztosított. – A programjegyre egyéb kedvezmény nem érvényesíthető.
Online jegyvásárlás
Regisztráció Bizonyos programokhoz előzetes regisztráció szükséges, ezeket az adott eseménynél jelöljük. Gyermekek: 3 éves kor alatt a programnap ingyenes.
Nyitvatartás: A kiállítások és az üzletek 18:00 órakor zárnak.
Mese a juhászbojtárról Közösségi játék maszkokkal a Rozsnyói Meseszínházzal
Gömöri juhászok népmeséi élednek újjá ebben az előadásban. Egy juhászlegény elindul az Alföldről a gömöri hegyekbe szerencsét próbálni, mesterséget tanulni. Közben sok-sok akadályra és segítőre is talál. Az interaktív előadásból kiderül, miként tud megfelelni tudós pásztor édesapja intelmeinek. A gyerekek közvetlenül beléphetnek a bábos-maszkos játékba, az előadás részeseivé és alkotóelemeivé válhatnak.
Rendező-dramaturg: Badin Ádám Díszlet: Ulman István Bábok, maszkok: Benko Pál Játsszák, mesélik, zenélik: Badin Ádám, Badin Gabriella és Gáspár Dániel Ajánlott: 4 éves kortól
Terepmunka nomádok között Ázsiában és Afrikában
Három antropológus beszél a nomádok között végzett terepmunkájáról. Milyen különleges élmény nomád népekkel dolgozni a terepen, mennyiben más, mint letelepedett népek között kutatni. Az előadók munkamódszerekről és eredményekről beszélnek és arról, hogy Ázsia és Afrika nagyállattartó népei hogyan legeltetnek és milyen tudásuk van a környezetükről.
Előadók: Sántha István, Mészáros Csaba, Régi Tamás
Parasztok, pásztorok, betyárok cifraszűrben Tematikus tárlatvezetés Lackner Mónikával, Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjteményének muzeológusával
A tárlatvezetés során egyetlen ruhadarabra, a vastag posztóból készült, hímzéssel és / vagy rátétekkel díszített férfi felsőruhára koncentrálunk: a cifraszűrre. A gyűjteményi kiállítás egyes pontjain a 19. századi Magyarország elevenedik meg: kézművesek és vásárok, öltözködés és identitás összefüggései.
A címben is megjelölt főszereplők mellett megidézzük a cifraszűrök ornamentikáját gyűjtő rajztanár, a magyar néprajzkutatás egyik legfontosabb monográfiáját megíró néprajzkutató, a cifraszűrben fellépő költő és vándorszínész alakját is, és természetesen szó lesz a 19. századi kiállítások és néprajzi gyűjtemények összefüggéseiről, a nemzeti identitás és örökség összetett, máig eleven kapcsolatáról.
Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)
Pásztorkutyabemutató
A Duna–Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület bemutatja őshonos magyar kutyafajtáinkat: a komondort, kuvaszt, pulit, pumit és mudit. Emellett megismerhetik a fajtaként még nem elismert, a pásztorok körében közkedvelt, „sinka” gyűjtőnéven ismert pásztorkutyát is. A fajtaismertetőket követően a kutyák engedelmességi és ügyességi feladatokat mutatnak be, amelyekbe a közönség is aktívan bekapcsolódhat. A programot pásztortárgyak és hagyományos viseletek ismertetése zárja.
The guided tour offers an introduction to the richness of Hungarian traditions and folk art through the museum’s collection exhibition. Instead of focusing on outstanding masterpieces, the tour highlights cultural heritage as it appears in furniture, costumes, and handcrafted objects. Visitors encounter Matyó embroidery, Székely attire, painted peasant furniture, and the diversity of folk art forms, while gaining insight into their social and cultural contexts. Meeting point: Central information desk (-2 level)
Pásztorélet – juhász, gulyás, csikós
Ki lesz a legügyesebb pásztor? A foglalkozáson megelevenedik a magyar népmesék világa: szerepekbe bújunk, történetet alkotunk, majd saját mintát tervezünk sótartóra, szűrkabátra és borotvatokra – népi motívumok felhasználásával.
Találkozópont: központi információs pult (-2. szint) Ajánlott életkor: 3– 10 éves korig
Hogyan lesz a lenyírt gyapjúból fonal? – A gyapjú feldolgozásának lépései Kézműves foglalkozás a Csíki Család Kézműves Műhelyének vezetésével
A nyers (zsíros) gyapjú kiválogatása, tisztítása („farkasolása”), majd kártolása kártológéppel és kézi kártolóval
A megkártolt gyapjúból bárányka készítése
A gyapjú sodrása eszközzel vagy anélkül; karkötő készítése kötélveréssel
A juhászok évente akár kétszer is lenyírják a birkák gyapját. Most te is megnézheted és kipróbálhatod, hogyan lesz a lenyírt gyapjúból fonal. Az általad kifésült és megkártolt gyapjúból egy kicsi, kézbe illő báránykát is készíthetsz.
A foglalkozásokat élőszavas népmesemondás színesíti: Csíki Lóránt, Nagy Páva-díjas mesemondó ezúttal aranygyapjas bárányról, táncoló malacokról és egy igazmondó juhászról mesél.
Népdalaink és népmeséink disznói a Száva-menti erdők és mocsarak valóságában
A Száva-mentén az utóbbi évekig fennmaradt egy különleges európai kulturális-tájhasználati örökség, az erdei és mocsári sertéstartás - és persze az ehhez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudás. A helyi svinjárokkal együtt dolgozó ökológusok itt tudták meg például, mit jelent valójában, hogy a kanász makkot ráz a malacának, mit tud a koca az erdő gilisztáiról, sásgyökeréről, makkjáról, gombáiról. És hogy a makkot, a kukoricát vagy a halat szereti-e legjobban az erdei disznó. Ezekről mesél Molnár Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója.
Előadó: Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus
Tavaszi virágzás - nemezelő kézműves foglalkozás
Hunyadvári Szilvia iparművész, népi kismesterségoktató vizes nemezeléssel készíthető, a kikelet színeiben pompázó virágok és pillangók készítését tanítja meg az érdeklődőknek, nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek. A készített munkák hazavihetők –kitűzőként, táskadísznek, dekorációnak és persze játéknak is használható, időtálló alkotások.
Regisztráció a helyszínen, egy órás turnusokban.
Juhmérés Magyarlónán: egy gazdasági szervezet működése és közösségi ünnepe Fülöp Hajnalka és Teszáry Miklós vetített képes előadása
Tavasszal falun a gazdasági év kezdetének kiemelkedő ünnepe a csordák és nyájak első kihajtása a legelőkre. Kolozsvár közelében, Magyarlónán ez az ünnep a JUHMÉRÉS: a társulatokba szerveződött juhtartó gazdák a legelőn, a kosár mellett fejik meg a juhaikat, és a kifejt tej mennyisége alapján döntik el, hogy őszig ki mennyi tejet vihet haza a nyájtól. A szigorú mérési eljárást követően kezdetét veszi a közös mulatság, zeneszóval, nótázva vonulnak be a faluba, ahol egy háznál másnap reggelig folytatódik a tánc.
Az 1980-as években Magyarlónán több alkalommal végzett terepmunkánk eredményeit, személyes tapasztalatainkat összegezve mutatjuk be a juhmérés ünnepi szokását, és a helyi gazdálkodás, a juhtartás szervezeti keretei között értelmezzük az alkalom jelentőségét.
Az alföldi pusztától a dunántúli vadonig A tárlatvezetést tartja: Szabó Magdolna muzeológus
Az egykori pásztorkultúra díszes és egyszerű használati tárgyain keresztül gondolkodunk a csikósok és juhászok mindennapi tudásáról, környezetéről és képzeletvilágáról. Azt is nyomon követjük, milyen utat jártak be a saját készítésű eszközök – a tarisznyától egészen a múzeumi vitrinig.
Üsztürü
Az 1992 tavaszán alakult zenekar Kallós Zoltán javaslatára vette fel az Üsztürü nevet. Azóta is hordják e gúnyát és nem nőtték ki, nem dobták el. Nem, mert annak varázsereje van. Át van itatva azon nagyszerű erdélyi falusi zenészek szellemiségeivel, akikkel találkozva megélhették az ember természethez való közelségét úgy a zenében, táncban, az egymásra való ráhangolódásban, mint a hétköznapi élet sokszor bonyolultnak tűnő kihívásaira adott megdöbbentően egyszerű válaszaikban, ráadásul mindezt a felnőtté válásuk meghatározó korszakában. Harmincnégy éves fennállásuk óta sem tágítottak eredeti hozzáállásukon: keresni és megszólaltatni minden vonóhúzásban, a tájegységenkénti közösségekre jellemző teljességet. A zenekar tagjai: Major Levente István – hegedű, kontra, brácsa Szász József Árpád - kontra, hegedű, cimbalom Vajda Mátyás - kontra, brácsa, harmonika Szász Lőrinc - nagybőgő, ütőgardon
Aranykaliba magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2003
Emilke Tamás Áron Ábeléhez hasonló forma fiúgyerek, csak ő a gyimesi Hidegség egyik kalyibájában él, fenn a hegyen. Tavasztól hóhullásig a teheneket legelteti, a tejből sajtot készít, s csak olyankor látja a szüleit, amikor hol az egyik, hol a másik feljön a kalyibához és hazaviszi a sajtot. A találkozások ritkák és rövidek. Emilke társai csak a tehenek és a kutyák, hiszen a legközelebbi szomszéd eléréséhez is legkevesebb egy-két hegyet meg kell mászni. Így aztán nem marad más, mint a magány. Összeolvad a tavasz, a nyár, az ősz, a hetek, a napok, az órák és percek nincsenek is.
Rendező: Zsigmond Dezső
„Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül…” Óbuda Duda Banda és Szabó Zoltán előadása
Műsorukban elsősorban a Bartók Béla gyűjtéseire támaszkodva válogatnak a Kárpát-medence pásztorainak zenei örökségéből, felidézve ezzel e gazdag hagyomány jellegzetes hangzásvilágát. Nem feledkeznek meg a 17–18. századi kéziratos forrásokban fennmaradt, dudán is előadható hajdútáncokról sem. Olyan dallamokat szólaltatnak meg, amelyek közös éneklésre hívnak, így a közönség aktív részvételére is számítanak.
Félegyházi Miklós (duda, tekerőlant) Markovich Benedek (duda) Tarcsy Tasnád (duda, tekerőlant) Szabó Zoltán (dudák, furulyák, tárogató)
Somogyi kanásztánc a múzeumban Babinecz Sándor vezetésével
Az érdeklődők a pásztortánc bemutató alkalmával Somogyi kanásztáncot láthatnak, és a közönség vállalkozó kedvű tagjai, ezt követően, ennek a lépéseivel ismerkednek. Az alapot jelentő botforgatást, a földre helyezett eszközök körültáncolását és a keresztbe helyezett botok fölötti táncot tanulják. Élményközpontú tánctanítás vár az érdeklődőkre.