Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
A Néprajzi Múzeum citerákról szóló napja 2025. március 22-én nemcsak a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításához kapcsolódik, hanem azt is ünnepli, hogy a már önmagában izgalmas válogatás unikális, kínai kiállításrésszel bővült. A tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő ősi kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából – A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be. A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.
Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb máig fennmaradt ilyen hangszer hozzávetőleg 2700 éves. A mostani kiállításban „csak” fiatalabb utódjai vehetők szemügyre: például a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960–1127).
A Citerák napja látogatói tehát a kibővült kiállításban a magyar citerák mellett felfedezhetik a világ hasonló hangszereit, most már a „kínai zene atyjának” vagy a „bölcsek hangszerének” nevezett kucsint is. A programnapon a magyar citeramuzsikán túl minjók, koreai népdalok csendülnek fel a citerához szintén hasonló koreai kajakum kíséretében. A kínai kultúra iránt érdeklődők a csipao, a hagyományos kínai női viselet szépségét is megcsodálhatják, és bepillanthatnak a harcművészeti elemekkel ötvözött „tájcsi legyező” fitneszstílusba. A kucsin sziluettjei című kézműves-foglalkozás a kínai papírkivágás művészetét mutatja be. Gáts Tibor citerakészítő a magyar citerák világába kalauzolja el az érdeklődőket, míg Birinyi József népzenekutató saját gyűjteményéből válogatott citerákon keresztül tárja fel a paraszti hagyományok és a mai népzenei innovációk kapcsolódási pontjait. A rendezvény a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz is kapcsolódik: Dudás Klára műsorában a magyar népzene mellett a nagy német zeneszerző is szerepet kap.
A felnőttekre és gyerekekre egyaránt izgalmas koncertek várnak, és gyerekeknek szól a Mi fán terem a...? interaktív citerás előadás is.
A belépőjegy mindössze 2500 forint, amely nemcsak a Citerák napja programjaira, de a Néprajzi Múzeum aktuális kiállításaira – az új gyűjteményi kiállításra, a Székelyek – Örökség-mintázatok, a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó és a frissen megnyitott, Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című, szenzációs képeket felvonultató időszaki tárlatra – is érvényes.
Ezen a napon egy típusú belépőjegy lesz elérhető, amely 2500 Ft-ba kerül. Ez a jegy nemcsak az összes kiállítás megtekintésére jogosít, hanem a programokon való részvételt is magában foglalja. Vagyis egy időszaki jegy áráért egész napos élményt kínálunk, amely során minden tárlat meglátogatható.
Ez a jegy programjegynek minősül, ezért a diákok, nyugdíjasok, pedagógusok és fogyatékkal élők kedvezménye, valamint egyéb kedvezmények nem érvényesíthetők. Az Ethnoshop-kedvezmény sem vehető igénybe ezen a napon. A programon 3 éves kor alatti gyermekek ingyenesen vehetnek részt.
A jegyek megvásárlására és átvételére a bejáratoknál lévő jegypénztárakban van lehetőség, a jegyek ellenőrzése is itt történik. Így ezen a napon az épület díjmentes átjárhatósága nem biztosított. Köszönjük megértésüket!
A kiállítások 18 órakor zárnak, a Damjanich utca felőli üzletek pedig a koncert végéig, 19 óráig tartanak nyitva.
Jegyvásárlás
A Kikelet citerazenekar Felsőszeliben (Horné Saliby) működik a szlovákiai magyarok kulturális szövetsége, a Csemadok helyi szervezetének égisze alatt. 2014-ben alakult, bár az ötlet már 2012 őszén megszületett, amikor a férfikar tagjai a Vass Lajos Népzenei Versenyen jártak Csepelen, ahol egy spontán citerás éneklés élménye inspirálta a zenekar létrehozását. Az együttes mára tízfősre bővült és aktívan működik. Célja a citera népszerűsítése, a népzenei hagyományok ápolása és a fiatal generáció bevonása. Két éve már az alapiskolában is működik egy csoport Jakubec Orsolya vezetésével. Repertoárjukban elsősorban a helyi népdalkincs szerepel, de szívesen játszanak Galga menti, zalai és Eger környéki dallamokat is. Népzenei táborokban fejlesztik tudásukat, és kétszer is elnyerték az ezüstkoszorút a Bíborpiros Szép Rózsa népdalversenyen. A zenekar számára a közös muzsikálás és éneklés örömet és feltöltődést jelent. Alapítója Mészáros Magdolna, vezetője Erdélyi Csaba.
Népművészet újra meg újra Tematikus kurátori tárlatvezetés Tasnádi Zsuzsannával
Miben rejlik a magyar népművészet gazdagsága? Kik, mikor, milyen hatással voltak a népművészet különböző időszakaira?
A program a tárlatvezetés-sorozat része, amelyen a 3600 lenyűgöző tárgyat felvonultató, csaknem 10 éven át készült kiállítás és a 153 éves Néprajzi Múzeum rejtett történeteivel és érdekességeivel találkozhatnak a résztvevők. A Népművészet időről időre tematikus egységben egy népies ebédlőbútor történetén keresztül egy család négy generációjának életébe nyerhetnek betekintést, megismerhetik a magyarországi népművészet különböző időszakait alakító tényezőket és szereplőket, valamint a Kárpát-medence tájegységeinek mintakincsét.
Találkozási pont: -2. szint, információs pult
Mi fán terem a...? Interaktív citerás előadás gyerekeknek
Láttál már műanyagot termő fát? Neeem? Bizony régen, mikor az emberek még nem voltak képesek műanyag pengetőket gyártani, mindent a természetből nyertek. Úgy mondták, lúdtollal verik a citerát. Ilyen és hasonló érdekességekkel találkozhatsz a citeramuzsikától zengő interaktív előadáson.
A bölcsek hangszere Zenés tárlatvezetés Li Xiaosonggal, a kiállítás kínai termének kurátorával
A magyarországi citerákról a 18. század második felétől léteznek írásos említések. Vannak azonban olyan országok, ahol ez a hangszertípus több ezer éves múltra tekint vissza. A „kínai zene atyjának” vagy a „bölcsek hangszerének” is nevezett kucsin eredetét és fejlődését a mítoszok és klasszikus szövegek mellett régészeti leletek is dokumentálják. A kiállításban a hangszertörténet leírása mellett kucsinjáték is hallható.
A kucsin sziluettjei – kínai papírkivágás Kézműves-foglalkozás A kínai papírkivágás az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A foglalkozás résztvevői jellegzetes kínai stíluselemekből inspirálódva alkothatják meg saját mesterműveiket. „Engedd, hogy elbűvöljön a kínai esztétika: a papírkivágás művészete és a kucsinzene kifinomult hangzása. Vigyél haza egy gyönyörűen megtervezett kucsin-könyvjelzőt, emlékül erről a kulturális utazásól” – üzenik a foglalkozás vezetői.
Tárlatvezetés a Vígan zengjetek, citerák! kiállításban Pálóczy Krisztinával és Gáts Tiborral
A citera az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Az újjáéledő népzenei mozgalmaknak és az 1990-es évektől szerveződő népzeneoktatásnak köszönhetően napjainkban ismét virágkorát éli. Régen a citerát a dalolni vágyók maguk készítették. Ma már nagyon jó minőségű hangszereket vásárolhatnak a hangszerkészítőktől, akik citerát szeretnének tanulni. A tárlatvezetésen Gáts Tibor citerakészítővel beszélgethetnek az érdeklődők a hangszerről, miközben a kiállítást és újonnan megnyílt, kucsint (kínai citerát) bemutató termét is megismerhetik.
A Kenderkóc Citeraegyüttes koncertje
Takácsiban hosszú évtizedeken keresztül zengett citerajáték, ahogy ezt a sok régi hangszer is igazolja, amely ma a falu múzeumában látható. Az 1980-as évektől azonban elnémult ez a kedves zeneszerszám, kiöregedtek a pengető kezek. 2015 májusában a falu asszonyai közül néhányan elhatározták, hogy együttest alapítanak, és újra zengeni fog a citerahúr. A háromfős formáció a mai napig szórakoztatja a közönséget Takácsiban és a környék településein. Céljuk, hogy további népdalokat ismerjenek meg és minél több fiatalt tanítsanak meg citerázni. Két tenor- és egy prím-tenor ikerciterán játszanak, ezeket Szilágyi Endre (Dévaványa) készítette és zsűriztette. Az együttes vezetője Gerstmayer Teréz.
2013 decemberében néhány akasztói fiatalember úgy döntött, hogy a hajdani hagyományőrző pávakörösök tiszteletére újraélesztik a népzene művelését Akasztón. Az első próba 2014. január 6-án, vízkereszt napján volt, így ezt választották az együttes nevéül.
A Vízkereszt citerazenekar alapítása óta rendszeresen fellép Akasztó község rendezvényein, például a Mária-napi búcsún vagy a faluházat újra megtöltő „Sziki laboda” rendezvényen, és Kiskőrös, valamint a szomszédos falvak kulturális programjain is.
Az asztali tamburától a zsebciteráig – magyar citerákkal kapcsolatos újítások a hagyományban és a népzenei újhullámban Birinyi József előadása
A Néprajzi Múzeum Népzene Gyűjteményének egykori vezetője, Birinyi József népzenekutató saját hangszergyűjteményéből, gyűjtéseiből válogatott citerák megszólaltatásával mutatja be a hagyományos paraszti és mai népzenei citerás innovációkat.
Közreműködik Sturcz Noémi és Csörsz Rumen István Kodály Zoltán hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy Johann Sebastian Bach dallamaiba beépült a népének, a népzene. A Bach Mindenkinek Fesztivál műsorában hagyományosan összekapcsolódik a zeneszerzők fejedelme és a magyar népzene. A találkozáshoz ezen a koncerten Dudás Klára citeraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója kalauzolja el a hallgatóságot.
A Minduelle zenekar koncertje
Az együttes 2015-ben alakult amatőr zenészekből a kajakum nevű hagyományos koreai citera iránti szeretetből. A 12 selyemhúrral ellátott hangszer a történelmi filmsorozatoknak is gyakori szereplője. A zenekar nevének jelentése: pitypang. Minjókat, koreai népdalokat és improvizatívabb hagyományos hangszeres zenét játszanak. A kajakum pengetését homokóra alakú dob hangja kíséri.
A Csutorás együttes és a Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület előadása Csutorás együttes
Birinyi József tanítványaiból 1978-ban jött létre Táborfalván az „újhullámos” citerás mozgalomban meghatározó, kétszeres Ki mit tud?-döntős, a Népművészet Ifjú Mestere címmel, Csokonai- és KÓTA-díjjal jutalmazott Csutorás együttes. A Kárpát-medencében legrégebben működő Csutorás Tábor szervezői, tanárai, Sevillától Koreáig a magyar népzene hírnökei.
Műsor: Kanásztáncok, Dudaimitáció, Pávadallamok, Szatmári dalok
Az együttes tagjai: Szabóné Nagy Annamária, Lajtainé Móricz Ildikó, Lakosné Nagy Zsuzsanna, Kovács László, Jóri Lajos, Kékesi Attila, Inoka Győző, Birinyi József
Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület
A Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület 2018 augusztusában jött létre a kínai nemzeti kultúra és művészetek népszerűsítésére. Az egyesület tagjai 20-30 éve élnek Magyarországon.