Citerák napja
Ősi kínai hangszerek érkeznek a Néprajzi Múzeumba 2025. márc. 22. 10:00 - 18:00A Néprajzi Múzeum citerákról szóló napja 2025. március 22-én nemcsak a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításához kapcsolódik, hanem azt is ünnepli, hogy a már önmagában izgalmas válogatás unikális, kínai kiállításrésszel bővült. A tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő ősi kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából – A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be. A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.
Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb máig fennmaradt ilyen hangszer hozzávetőleg 2700 éves. A mostani kiállításban „csak” fiatalabb utódjai vehetők szemügyre: például a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960–1127).
A Citerák napja látogatói tehát a kibővült kiállításban a magyar citerák mellett felfedezhetik a világ hasonló hangszereit, most már a „kínai zene atyjának” vagy a „bölcsek hangszerének” nevezett kucsint is. A programnapon a magyar citeramuzsikán túl minjók, koreai népdalok csendülnek fel a citerához szintén hasonló koreai kajagum kíséretében. A kínai kultúra iránt érdeklődők a csipao, a hagyományos kínai női viselet szépségét is megcsodálhatják, és bepillanthatnak a harcművészeti elemekkel ötvözött „tájcsi legyező” fitneszstílusba. A kucsin sziluettjei című kézműves-foglalkozás a kínai papírkivágás művészetét mutatja be. Gáts Tibor citerakészítő a magyar citerák világába kalauzolja el az érdeklődőket, míg Birinyi József népzenekutató saját gyűjteményéből válogatott citerákon keresztül tárja fel a paraszti hagyományok és a mai népzenei innovációk kapcsolódási pontjait. A rendezvény a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz is kapcsolódik: Dudás Klára műsorában a magyar népzene mellett a nagy német zeneszerző is szerepet kap.
A felnőttekre és gyerekekre egyaránt izgalmas koncertek várnak, és gyerekeknek szól a Mi fán terem a...? interaktív citerás előadás is.
A belépőjegy mindössze 2500 forint, amely nemcsak a Citerák napja programjaira, de a Néprajzi Múzeum aktuális kiállításaira – az új gyűjteményi kiállításra, a Székelyek – Örökség-mintázatok, a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó és a frissen megnyitott, Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című, szenzációs képeket felvonultató időszaki tárlatra – is érvényes.
Fontos tudnivalók:
-
Ezen a napon egy típusú belépőjegy lesz elérhető, amely 2500 Ft-ba kerül. Ez a jegy nemcsak az összes kiállítás megtekintésére jogosít, hanem a programokon való részvételt is magában foglalja. Vagyis egy időszaki jegy áráért egész napos élményt kínálunk, amely során minden tárlat meglátogatható.
-
Ez a jegy programjegynek minősül, ezért a diákok, nyugdíjasok, pedagógusok és fogyatékkal élők kedvezménye, valamint egyéb kedvezmények nem érvényesíthetők. Az Ethnoshop-kedvezmény sem vehető igénybe ezen a napon. A programon 3 éves kor alatti gyermekek ingyenesen vehetnek részt.
-
A jegyek megvásárlására és átvételére a bejáratoknál lévő jegypénztárakban van lehetőség, a jegyek ellenőrzése is itt történik. Így ezen a napon az épület díjmentes átjárhatósága nem biztosított. Köszönjük megértésüket!
-
A kiállítások és üzletek aznap 18 órakor zárnak.
Programok
A Kikelet citerazenekar koncertje
A Kikelet citerazenekar Felsőszeliben (Horné Saliby) működik a szlovákiai magyarok kulturális szövetsége, a Csemadok helyi szervezetének égisze alatt. 2014-ben alakult, bár az ötlet már 2012 őszén megszületett, amikor a férfikar tagjai a Vass Lajos Népzenei Versenyen jártak Csepelen, ahol egy spontán citerás éneklés élménye inspirálta a zenekar létrehozását. Az együttes mára tízfősre bővült és aktívan működik. Célja a citera népszerűsítése, a népzenei hagyományok ápolása és a fiatal generáció bevonása. Két éve már az alapiskolában is működik egy csoport Jakubec Orsolya vezetésével. Repertoárjukban elsősorban a helyi népdalkincs szerepel, de szívesen játszanak Galga menti, zalai és Eger környéki dallamokat is. Népzenei táborokban fejlesztik tudásukat, és kétszer is elnyerték az ezüstkoszorút a Bíborpiros Szép Rózsa népdalversenyen. A zenekar számára a közös muzsikálás és éneklés örömet és feltöltődést jelent. Alapítója Mészáros Magdolna, vezetője Erdélyi Csaba.
Népművészet újra meg újra
Tematikus kurátori tárlatvezetés Tasnádi Zsuzsannával
Miben rejlik a magyar népművészet gazdagsága? Kik, mikor, milyen hatással voltak a népművészet különböző időszakaira?
A program a tárlatvezetés-sorozat része, amelyen a 3600 lenyűgöző tárgyat felvonultató, csaknem 10 éven át készült kiállítás és a 153 éves Néprajzi Múzeum rejtett történeteivel és érdekességeivel találkozhatnak a résztvevők. A Népművészet időről időre tematikus egységben egy népies ebédlőbútor történetén keresztül egy család négy generációjának életébe nyerhetnek betekintést, megismerhetik a magyarországi népművészet különböző időszakait alakító tényezőket és szereplőket, valamint a Kárpát-medence tájegységeinek mintakincsét.
Találkozási pont: -2. szint, információs pult
Mi fán terem a...?
Interaktív citerás előadás gyerekeknek
Láttál már műanyagot termő fát? Neeem? Bizony régen, mikor az emberek még nem voltak képesek műanyag pengetőket gyártani, mindent a természetből nyertek. Úgy mondták, lúdtollal verik a citerát. Ilyen és hasonló érdekességekkel találkozhatsz a citeramuzsikától zengő interaktív előadáson.
A bölcsek hangszere
Zenés tárlatvezetés Li Xiaosonggal, a kiállítás kínai termének kurátorával
A magyarországi citerákról a 18. század második felétől léteznek írásos említések. Vannak azonban olyan országok, ahol ez a hangszertípus több ezeréves múltra tekint vissza. A „kínai zene atyjának” vagy a „bölcsek hangszerének” is nevezett kucsin eredetét és fejlődését a mítoszok és klasszikus szövegek mellett régészeti leletek is dokumentálják. A kiállításban a hangszertörténet leírása mellett kucsinjáték is hallható.
A kucsin sziluettjei – kínai papírkivágás
Kézműves-foglalkozás
A kínai papírkivágás az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A foglalkozás résztvevői jellegzetes kínai stíluselemekből inspirálódva alkothatják meg saját mesterműveiket. „Engedd, hogy elbűvöljön a kínai esztétika: a papírkivágás művészete és a kucsinzene kifinomult hangzása. Vigyél haza egy gyönyörűen megtervezett kucsin-könyvjelzőt, emlékül erről a kulturális utazásól” – üzenik a foglalkozás vezetői.
Tárlatvezetés a Vígan zengjetek, citerák! című kiállításban
Pálóczy Krisztinával és Gáts Tiborral
A citera az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Az újjáéledő népzenei mozgalmaknak és az 1990-es évektől szerveződő népzeneoktatásnak köszönhetően napjainkban ismét virágkorát éli. Régen a citerát a dalolni vágyók maguk készítették. Ma már nagyon jó minőségű hangszereket vásárolhatnak a hangszerkészítőktől, akik citerát szeretnének tanulni. A tárlatvezetésen Gáts Tibor citerakészítővel beszélgethetnek az érdeklődők a hangszerről, miközben a kiállítást és újonnan megnyílt, kucsint (kínai citerát) bemutató termét is megismerhetik.
A Kenderkóc Citeraegyüttes koncertje
Takácsiban hosszú évtizedeken keresztül zengett citerajáték, ahogy ezt a sok régi hangszer is igazolja, amely ma a falu múzeumában látható. Az 1980-as évektől azonban elnémult ez a kedves zeneszerszám, kiöregedtek a pengető kezek. 2015 májusában a falu asszonyai közül néhányan elhatározták, hogy együttest alapítanak, és újra zengeni fog a citerahúr. A háromfős formáció a mai napig szórakoztatja a közönséget Takácsiban és a környék településein. Céljuk, hogy további népdalokat ismerjenek meg és minél több fiatalt tanítsanak meg citerázni. Két tenor- és egy prím-tenor ikerciterán játszanak, ezeket Szilágyi Endre (Dévaványa) készítette és zsűriztette. Az együttes vezetője Gerstmayer Teréz.
Mi fán terem a...?
Interaktív citerás előadás gyerekeknek
Láttál már műanyagot termő fát? Neeem? Bizony régen, mikor az emberek még nem voltak képesek műanyag pengetőket gyártani, mindent a természetből nyertek. Úgy mondták, lúdtollal verik a citerát. Ilyen és hasonló érdekességekkel találkozhatsz a citeramuzsikától zengő interaktív előadáson.
A Vízkereszt citerazenekar koncertje
2013 decemberében néhány akasztói fiatalember úgy döntött, hogy a hajdani hagyományőrző pávakörösök tiszteletére újraélesztik a népzene művelését Akasztón. Az első próba 2014. január 6-án, vízkereszt napján volt, így ezt választották az együttes nevéül. A Vízkereszt citerazenekar alapítása óta rendszeresen fellép Akasztó község rendezvényein, például a Mária-napi búcsún vagy a faluházat újra megtöltő „Sziki laboda” rendezvényen, és Kiskőrös, valamint a szomszédos falvak kulturális programjain is.
Az asztali tamburától a zsebciteráig – magyar citerákkal kapcsolatos újítások a hagyományban és a népzenei újhullámban
Birinyi József előadása
A Néprajzi Múzeum Népzene Gyűjteményének egykori vezetője, Birinyi József népzenekutató saját hangszergyűjteményéből, gyűjtéseiből válogatott citerák megszólaltatásával mutatja be a hagyományos paraszti és mai népzenei citerás innovációkat.
Művészet és folklór harmóniája – Dudás Klára citeraművész koncertje
Közreműködik Sturcz Noémi és Csörsz Rumen István
Kodály Zoltán hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy Johann Sebastian Bach dallamaiba beépült a népének, a népzene. A Bach Mindenkinek Fesztivál műsorában hagyományosan összekapcsolódik a zeneszerzők fejedelme és a magyar népzene. A találkozáshoz ezen a koncerten Dudás Klára citeraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója kalauzolja el a hallgatóságot.
A Minduelle zenekar koncertje
Az együttes 2015-ben alakult amatőr zenészekből a kajagum (gayageum) nevű hagyományos koreai citera iránti szeretetből. A 12 selyemhúrral ellátott hangszer a történelmi filmsorozatoknak is gyakori szereplője. A zenekar nevének jelentése: pitypang. Minjókat, koreai népdalokat és improvizatívabb hagyományos hangszeres zenét játszanak. A kajagum pengetését homokóra alakú dob hangja kíséri.
A Csutorás együttes és a Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület előadása
Csutorás együttes
Birinyi József tanítványaiból 1978-ban jött létre Táborfalván az „újhullámos” citerás mozgalomban meghatározó, kétszeres Ki mit tud?-döntős, a Népművészet Ifjú Mestere címmel, Csokonai- és KÓTA-díjjal jutalmazott Csutorás együttes. A Kárpát-medencében legrégebben működő Csutorás Tábor szervezői, tanárai, Sevillától Koreáig a magyar népzene hírnökei.
Műsor: Kanásztáncok, Dudaimitáció, Pávadallamok, Szatmári dalok
Az együttes tagjai: Szabóné Nagy Annamária, Lajtainé Móricz Ildikó, Lakosné Nagy Zsuzsanna, Kovács László, Jóri Lajos, Kékesi Attila, Inoka Győző, Birinyi József
Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület
A Magyar-Kínai Nemzeti Kulturális és Művészeti Egyesület 2018 augusztusában jött létre a kínai nemzeti kultúra és művészetek népszerűsítésére. Az egyesület tagjai 20-30 éve élnek Magyarországon.
- Csipao-bemutató
A ruhabemutató főszereplője a csipao (más néven chőngszám), a hagyományos kínai női viselet. A modellek táncszerű mozgását a pekingi opera hagyományos hangzását idéző zene kíséri, kínai hangszerekkel. - Tájcsi legyező
A „tájcsi legyező” egy sajátos fitneszstílus, amely a tájcsi mozdulatait más harcművészetekkel és tánclépésekkel ötvözi. A bemutatót vezeti: Kathy. - Közös éneklés hagyományos kínai hangszerek kíséretével
A kucsin ősi kínai citera, a hangszer készítése, díszítése, tanulása, filozófiája, a hangszeren való játék, a zenedarabok komponálása a négy kínai művészet egyike. Születése több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. A kucseng népszerű hagyományos kínai húros, pengetős hangszer. Hagyományosan 16–21 selyemhúrral felszerelt, a húrokat külön-külön mozgatható húrlábak osztják kétfelé.