Pálmaboros kupa Torday Emil kongói gyűjteményéből

 

Torday Emil (Budapest, 1875 - London, 1931) többéves kongói hivatali szolgálat után, 1907 és 1909 között járt kutató- és gyűjtőexpedíción a helyszínen a londoni Királyi Antropológiai Intézet megbízásából, az angol W. Hilton-Simpson kíséretében. A Kongó, a Sankuru, a Kasai és a Kwilu folyók vidékén gőzhajóval és gyalogosan megtett útjuk alatt tizenkét népet kerestek fel, melyek közül némelyiknél korábban európai ember még nem járt. Tordayt ez az expedíciója és tudományos, valamint népszerűsítő munkái a legelismertebb magyar származású afrikanistává avatták.

Közel négyezer néprajzi tárgyat gyűjtött, és természetrajzi, fizikai antropológiai gyűjteményt is összeállított. Óriási fekete-fehér fényképanyaggal rögzítette a helyi kultúrák életmódját és tárgyait, a színes dokumentációt pedig Norman Hardy, az expedíciót fél évre elkísérő néprajzi festő képei révén állította össze.
Néprajzi gyűjteményének zöme, háromezer darab a British Museumba került, amelynek az állandó kiállításán is közel félszáz általa gyűjtött tárgy szerepel. Torday a budapesti Néprajzi Múzeumnak is ajándékozott egy jelentősebb tárgyegyüttest, emellett a párizsi Quai Branly múzeum és a bécsi Weltmuseum őriz még tőle tárgyakat.

A kutató tudományos megközelítését illusztrálja, hogy az európai hatásoktól még mentes kultúrájú népeket igyekezett felkeresni. A kuba birodalomba tartozó több néphez eljutott, amelyeknek a mindennapokat átható, magas fokon művelt művészete, faragott, fonott, szövött, hímzett tárgyai elkápráztatták. Tőlük a legváltozatosabb tárgyakat gyűjtötte, a fegyverektől a hangszerekig, a kosaraktól az amulettekig, az öltözetektől a mívesen faragott pálmaboros kupákig. Egy-egy tárgytípusból a formai variációk és a motívumgazdagság érzékeltetésére sorozatokat is gyűjtött. Az uralkodók tárgyai közül is sikerült pár különleges darabot beszereznie, királyszobrokat és hatalmas, faragott mintás dobot.

Az itt látható kupa az egyik legdíszesebb az ember alakú, illetve változatos formájú ivóedények sorából, igényes kivitelezése presztízstárgyra utal. Az ilyen edényekből pálmabort ittak, amely a pálmafa felső hajtásaiból csapolt nedvből erjesztett ital. A kupát keményfából faragták; szétvetett lábú, karjait fenekén tartó, hermafrodita emberalakot ábrázol, hátul lecsüngő csavart szarvakkal - ezek az erőt és hatalmat szimbolizálják. Testének egyes részeit különféle hegtetoválások díszítik, melyek egyrészt törzsi jelek, másrészt a test díszítését, a szépséget szolgálják. Torday nagy figyelmet fordított a motívumokra, és megpróbálta megfejteni jelentésüket is. A kubáknál hagyományos, kizárólag geometrikus mintáknak olyan elnevezéseit találta, mint a csomó, a szem, a teknősbéka, a faragó kése, stb.

Az ember alakú kupák között vannak egylábúak, Janus-arcúak és kétfejűek is. Ez utóbbiakról ez olvasható egy régi leírókartonon, mely információ minden bizonnyal magától Torday Emiltől származik: "a néger ismeretlen helyen, vagy haragosánál csak ilyen pohárból mer inni. Először iszik a kínáló, utóbb a megkínált, mert csak így biztos, hogy a folyadékba, mely alul egy közös üregbe gyűlik, nem tettek mérget."

2014 ősze részben Afrika jegyében fog telni a Néprajzi Múzeumban, hiszen látható lesz egy nigériai uralkodókat bemutató fotókiállítás és Torday Emil kongói tárgyaiból kamarakiállítás. Ugyanebben az időben több mint négyszázötven darabos budapesti gyűjteményének katalógusa is megjelenik. Ezzel a kupával csábítjuk Önöket mindezek megismerésére és élvezetére!

Földessy Edina

Pálmaboros kupa
Vongo, Kanenenke és környéke, Belga Kongó (ma Kongói Demokratikus Köztársaság)
1909. május-június
Leltári szám: 80507

Tárgyfotó: Sarnyai Krisztina