Hírek

A Néprajzi Múzeum épülete a 18. Velencei Biennálén

A nyertes projekt az átadás előtt álló új Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán megjelenő kortárs ornamentikaátiratokra alapoz, mely a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként az idén 150 éves Néprajzi Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményét szimbolizálja.

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a velencei Magyar Pavilon kurátorát és kiállítását.

A zsűri a hét pályázat közül Kondor-Szilágyi Mária: REZIDUUM - The Frequency of Architecture című pályázatát nyilvánította nyertesnek. A kiállítási projekt résztvevői: Ferencz Marcel építész (a Néprajzi Múzeum épületét tervező NAPUR architect vezető tervezője), Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező.

A projekt kiindulópontjai azok a kortárs ornamentikaátiratok, amelyek az átadás előtt álló új Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán jelennek meg. A múzeumban őrzött különféle népek hagyományaiból származó mintákat a tervezők a legelemibb formákra, ősi keresztöltésre egyszerűsítették, majd tovább redukálták. Így keletkezett az a mintegy félmillió pixelből álló, raszterszerkezetű fémrács, amely végigfut az épület homlokzatán. Az ornamentika a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként az idén 150 éves Néprajzi Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményét szimbolizálja. A projekt zeneszerzője, Mátrai Péter ezt a pixelmintázatot írta át hangjegyekké, így a fémrács motívumsora lejátszható kottává alakult. Ezt a mintázatot szólaltatja majd meg a Magyar Pavilon kiállítása, ugyanazzal az szándékkal, mint maga az új épület, amely a kortárs művészet eszközeivel teszi hozzáférhetővé a néphagyományt, és annak örökérvényű tartalmait.

A tervezett velencei kiállítás izgalmas, kortárs összművészeti kísérlet: az archaikus motívumkincsből előbb építészeti ornamentika lett, majd e leképezhető formáktól eljutunk a legéteribb formáig, a megszólaltatott hangokig – a zenéig. Ez a zene képezi a kiállítás hang-, fény- és térinstallációjának az alapját. Az épület hangjait fantáziahangszerek segítségével a közönség is megszólaltathatja majd a pavilonban.

A pályázat itt tekinthető meg:

KondorSzilagyiMaria – OneDrive (sharepoint.com)
 

A 18. Velencei Építészei Biennále tervezett időpontja: 2023. május 20. – november 26.
 

A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG TAGJAI VOLTAK:

Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennále Irodája vezetője,

Dr. Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa (a zsűri elnöke),

Freivogel Gábor építész (Nürnberg),

Golda János építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,

Martinkó József építészetkritikus, az Octogon folyóirat főszerkesztője,

Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgatóhelyettese.

 

A TOVÁBBI PÁLYÁZÓK NEVE ÉS PÁLYÁZATUK CÍME:

Bodó Sándor: Transmission – Párhuzamos valóságaink

É. Kiss Piroska: Kilátás, belátás

Gulyás Gábor: Szakralitás és természet. Makovecz Imre

Kőszeghy Flóra: Léptékvesztés

Tüdős Anna: Séta az éjjeli nap alatt. Paprika-ökológiák feltérképezése

Végh Júlia: BiNATURALISM

 

JEGYEK