Mire készül a Néprajzi Múzeum 2025-ben?

Az elmúlt esztendő a Néprajzi Múzeum 153 éves történetében igazi határállomás. Miután az intézmény beköltözött a Szabolcs utcai Gyűjteményi Központjába és új városligeti épületébe, 2024 októberében megnyitotta nagyszabású gyűjteményi kiállítását is. A 3600 műtárgyat felvonultató új tárlat mellett a 2022-ben átadott Kerámiatérrel, valamint a ZOOM kiállítással elmondható, hogy a Néprajzi Múzeumban a 230 ezres gyűjteményből már közel 10 ezer műtárgyat tekinthet meg a közönség közvetlenül az állandó kiállításokon, amely nemzetközi viszonylatban is kimagasló arány. Ezt egészíti ki az időszaki kiállítások változó kínálata, valamint az olyan projektek, mint a hónap műtárgya sorozat egyetlen műtárgyra összpontosító válogatása vagy a múzeum különböző közönségprogramjai.

Ennek szellemében a Néprajzi Múzeum látogatói 2025-ben is különleges újdonságokra számíthatnak a még augusztus 31-ig, valamint június 30-ig látható Székelyek – Örökség-mintázatok illetve a „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó című időszaki tárlatokkal párhuzamosan.  A Magyarországon még sosem látott kuriózumokat felvonultató időszaki kiállítások és közönségprogramok mellett megállás nélkül folyik a gyűjteményi és állományvédelmi munka, nemzetközi kutatóprojektek zajlanak, kiadványok jelennek meg, adatbázisok frissülnek. Nézzük, mire készülnek a szakemberek Magyarország legújabb múzeumépületében!

Időszaki kiállítások az ősi Mexikótól a keménycserepekig

A Néprajzi Múzeum 2025-ben hat olyan új időszaki kiállítást is nyit, amelyeken keresztül – Budapestről ki sem mozdulva – körbe járhatjuk a világot. Az ősi mexikói kultúráktól és a magyar keménycserép történetétől kezdve a londoni Victoria & Albert Múzeum eddig rejtőzködő magyar vonatkozású fotóin, hazai és kínai citerákon, valamint a dunai sváb női viseleten át a mai foltvarrókig számíthatunk feledhetetlen témákra.

Az első időszaki kiállítás a magyar kultúra napja alkalmából nyílik meg Vígan zengjetek, citerák! címmel (2025. január 22. – 2025. június 29.).  A témaválasztás azért is indokolt, mert a citera az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Az újjáéledő népzenei mozgalmaknak és az 1990-es évektől szerveződő népzeneoktatásnak köszönhetően napjainkban ismét virágkorát éli. Jelenleg a Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben mintegy 3000 népi hangszer található a világ minden tájáról, így az időszaki kiállítás a citeratípusok széles spektrumát mutathatja be. A fő hangsúly azonban a magyar nyelvterületeken használt fogólapos citerák bemutatásán és megismertetésén lesz, melyeket a Néprajzi Múzeum Hangszergyűjteményében található közel 130 citera közül válogatott a kurátor. A kiállításhoz a múzeum felhívást tett közzé a citerát kedvelő amatőr és professzionális zenészek, együttesek, kamarazenekarok, diákok és tanárok számára, hogy egy digitális térképen a magyar nyelvterületeken jelenleg működő citerazenészek, citerazenekarok is láthatóvá váljanak. A kiállítás meglepetése, hogy nemcsak a magyar citerázás hagyományaival ismerkedhetünk meg, hanem a tárlat szenzációs kínai anyaggal is kiegészül majd márciusban. (Kurátor: Pálóczy Krisztina)

A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállítás 2025. március 5. – 2025. szeptember 15. között lesz látogatható.  A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a tárlat az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba. A korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat. A két gyűjtemény kiegészíti egymást. A képek több mint 160 év után lesznek láthatók Budapesten, bemutatva a készítés történetét is a szervezéstől a világkiállításig. (Kurátorok: Lackner Mónika, Farkas Zsuzsa, Gál Vilmos, Fejős Zoltán)

A Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek című kiállítás a dunai sváb lányokról és asszonyokról mesél majd 2025. június 6. – 2026. január 31. között. A dunai svábok azoknak a 18-19. századi telepeseknek az utódai, akik a Duna folyását követve vándoroltak ki német földről, és akik az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után Magyarország, Jugoszlávia és Románia polgárai lettek. A második világháború után sokuknak el kellett hagyniuk otthonukat, hazájukat, utódaik ma a világ különböző pontjain élnek. Történetüket ezúttal öltözékeik és viselőik közvetítik. A dunai sváb asszonyok a ruhájukat leginkább „viselet”-nek (Gewand) nevezték. A hagyományos ruházkodást „parasztos”-nak, az iparosok és a tanult rétegek öltözködését „úri”-nak hívták, de a két stílus hatott is egymásra. Hogyan kísérte végig a nők életét a ruházatuk? Az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum vendégkiállítása ezt tárja fel 150 év történetein keresztül. (Szakmai felelős: Lackner Mónika, Vass Erika)

Minden bizonnyal sokan várják majd a 2025. szeptember 16. – 2026 március 8. között látható Mítoszok hegye című időszaki kiállítást, amely egy Magyarországon a maga egészében soha nem látott világ, a spanyol hódítás előtti Mexikó ősi kultúráinak bemutatására vállalkozik. A kiállítás koncepcióját a múzeum több évtizedes múzeumi és tereptapasztalattal bíró munkatársa dolgozta ki, és helyet kapnak benne az intézmény amerikai régészeti gyűjteményének legjobb darabjai. Gerincét azonban négy mexikói, továbbá a dallasi Museum of Art és a berlini Ethnologisches Museum gyűjteményéből válogatott több mint kétszáz tárgy alkotja. 
A kiállítás egyfelől a négy legjelentősebb mexikói civilizáció (olmék, maja, Teotihuacan, azték) jellegzetes régészeti leleteit, másfelől az egyik legjellemzőbb kulturális sajátosság, a piramisoknak a mexikói népek világképében, építészetében, temetkezéseiben és áldozataiban játszott szerepét mutatja be. Ez utóbbiak mentén három konkrét templompiramis is megelevenedik majd Budapesten, melyek az említett civilizációkat általában megjelenítő tárgyak mellett az ott feltárt leletegyüttesekkel egészülnek ki. A kiállításról nem hiányozhatnak a különböző látványos megoldások, amelyek akár a legfiatalabbak számára is különleges élményt kínálnak majd.  (Kurátor: Gyarmati János)

A kékfestő „folton-folt” világa – A Magyar Foltvarró Céh kiállítása (2025. november 13. – 2026. február 1.) Dolányi Anna tájépítész, textilművész munkásságából és mozgalom-szervező tevékenységéből kiindulva mutatja be a Magyar Foltvarró Céh történetét, működését. A pályázaton alapuló kiállítás ezen túl egyrészről a patchwork történetére, kiterjedésére, működésének mechanizmusaira, a magyar quilt „nemzeti” brandesítésére történt törekvésekre, illetve textil-képző-ipar-népművészet és amatőr-profi kategóriák megítélésére koncentrál, amely a Magyar Foltvarró Céh korábbi kiállítási anyagait is bevonja. A tárlat másrészről a céh közösségszervező erejéről, a női hálózatok létrehozásáról, egyéni és csoportos kézimunka/alkotó-tevékenységről és ennek különböző, egyéni életekben betöltött szerepéről beszél. A kiállítási terv része, hogy a kiállításban legyen egy olyan workshop tér, ahol a csoport aktív működése is láthatóvá, megtapasztalhatóvá válik, megelevenedik a jelenkor fonója. (Kurátor: Budavári Veronika)

A királyné asztalától a parasztportáig. A magyar keménycserép története munkacímű nagyszabású tárlat három múzeum összefogásával készülő kiállítás a hazai keménycserépgyártás majd két évszázados történetét dolgozza fel 2025. december 3. és 2026. július 26. között.  A kurátorok nem gyárak történetét szeretnék bemutatni, hanem arra keresik a választ, hogy miképpen vált az angol kőedény, a francia finom fajansz, azaz „Steingut” magyar keménycseréppé. A múzeum a néprajzi gyűjtemények mellőzött kerámiafajtáját, a paraszti használatú keménycserepet akarja beemelni a kerámia- és társadalmi kutatások terébe, a kiállításon pedig behelyezni a világversenyeken és kiállításokon híressé vált, ismert és sokat kutatott iparművészeti társai közé. Magyarországon ez az első kísérlet e terminológiai és archeometriai szempontból is sokat vitatott kerámiafajta történeti ívének, lehetőleg minden fontos vonatkozásának tisztázására, valamint nagyszabású bemutatására.  (Kurátorok: Vida Gabriella, Bodnár Kata)

Kutatások Mongóliától a sorkatonaságig

Ahhoz, hogy a Néprajzi Múzeum hosszútávon izgalmas és hiteles kiállításprogramokkal készülhessen, átfogó kutatási stratégiát kell megvalósítania. A számos párhuzamosan folyó tudományos program közül 2025-ben a múzeum két középtávú kutatási projektje is intenzív szakaszába érkezik. A két kutatás egymással is izgalmas párbeszédben áll, hiszen mindkettő a Kádár-korszak (1960-80-as évek) tapasztalatainak, egyéni életstratégiáinak megértésére irányul, és arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne ennek a korszaknak a néprajzi muzeológiai, gyűjteményi lenyomatát megteremteni. A Katonadolog-kutatócsoport a sorkatonai szolgálathoz kapcsolódó, használatba vett, megőrzött, átalakított, a szolgálathoz kapcsolódó tárgyi, vizuális, írásos anyagokat tárja fel, míg a Buhera-kutatás fókusza a paraszti gondolkodásmód és tárgyhasználat átalakulására, a hiánygazdaságra adott tárgyalkotói stratégiákra irányul.     
A Néprajzi Múzeum a korábbi években is jelentős hazai és külföldi terepmunkakutatásairól sem mondhat le.  Többek között a 2024-ben Mongóliában megkezdett terepmunka idén őszi folytatása járhat látványos eredménnyel.  A múzeum kutatócsoportja a tervek szerint egy jurtában élő család költözését fogja dokumentálni. A terepmunka részeként tárgygyűjtésre is készül az intézmény, amelynek eredményét a nagyközönség egy későbbi kiállításon fedezheti fel.

Jelenkorkutatás és néprajzi filmezés

A MaDok-program, amely a Néprajzi Múzeum jelenkorral és muzeológiával foglalkozó kutatócsoportja, 2025-ben az archiválásra, a dokumentálásra és a közösségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Ebben az évben tervezik elindítani a program rendszerváltás utáni privátfotógráfiára és a személyes történetmesélésre épített Jelenarchívum projektjét és közösségi kampányát, ezzel párhuzamosan egy korábbi közösségi gyűjtés anyagának a publikációja is készül Tigristár címen. A Széktáiratok című kiállítás magyarországi (Pécs, Dunaújváros) és külföldi (Zágráb) múzeumok meghívására utazik tovább a Néprajzi Múzeum több más nemzetközi és vidéki bemutatkozása mellett. A 2024-ben eredményesen zárult MaDok-filmek dokumentumfilmes pályázat kész alkotásaiból szakmai és közönségprogramra számíthat a közönség, ami várhatóan hasonlóan sikeres lesz, mint a 2025-ben is megrendezésre kerülő Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemle.

Könyvkiadástól az egyetemi képzésig

A Néprajzi Múzeum számára évtizedek óta prioritás, hogy gyűjteményét és szakmai munkáját láthatóvá tegye.  Ennek kiemelt felülete az intézmény honlapja és közösségi média platformjai, amelyen napi szinten jelennek meg friss ismeretterjesztő tartalmak. 2025-ben különösen érdemes lesz figyelemmel kísérni a Néprajzi Múzeum ingyenes, online elérhető gyűjteményi adatbázisát, hiszen idén nemcsak új tartalmakra számíthatunk, hanem a felület teljes megújulására is.

A Néprajzi Múzeum 2025-ben, a tudomány évében másfél tucat tudományos és tudományos ismeretterjesztő kötet kiadását, illetve nyomdai előkészítését tervezi. Elkészül az állandó kiállítás első nagykatalógusa, kiállításvezetőjének angol verziója. Az év során megnyíló időszaki kiállításokhoz nagykatalógus vagy kiállításvezető készül. Az intézmény féltucat szakkönyv megjelentetését tervezi, melyek többsége a munkatársak kutatási eredményeit adja közre. Megkezdődik a Néprajz a közgyűjteményekben című, a hazai etnográfiai kollekciókat bemutató online adatbázis anyagának nyomdai kiadása is.

Mindemellett a múzeum munkatársai több egyetemi képzésben vesznek részt oktatóként. Folytatódik az ELTE Néprajzi Intézetével elindított néprajz-muzeológia képzés. A hallgatók órái a speciális tananyag okán 50 százalékban a Néprajzi Múzeumban kerülnek megtartásra. Ezzel erősödik a képzés alkalmazott, gyakorlati ismeretekre épülő jellege.

A múzeum tervei közül nem hiányozhatnak a konferenciák sem: az országos néprajzos muzeológus továbbképzésen túl nemzetközi konferenciát szervez 2025 szeptemberében a gyűjteményi állandó kiállításhoz kapcsolódva.

Restaurátor és gyűjteményezési munka

A 2025-ös év kiállításai, muzeológiai feladatai, programjai jelentős állományvédelmi feladattal is járnak. A szeptemberben nyíló Mítoszok hegye című kiállításban megtekinthető maja sztélé restaurálása több hónapos munkával valósítható meg. A tárgy rendkívül régi: El Peru városában 721-ben állították fel. A sztélé több darabra törött, a Néprajzi Múzeumban található rész egy maja uralkodót ábrázol. 
Hasonlóan nagy horderejű tárgy kerül a hamarosan nyíló Citera-kiállításba is. Többek között egy olyan, 19. század első feléből származó, lakktechnikákkal díszített, selyem húrozott japán domború citera, kotó lesz látható, amelyet Bátky Zsigmond gyűjtött. Februárban a Magyar Zene Háza kiállításában vendégszerepel egy 19. század végén, szarvas- és medveprémből készült alaszkai eszkimó női ruha, amelynek restaurálása az öltözet sérülékenysége miatt jelent nagy kihívást. A kiemelkedő jelentőségű tárgyak mellett az idei évben akár 2 ezer műtárgy kezelése, tisztítása, konzerválása is megvalósulhat, miközben folyamatos a megelőző műtárgyvédelmi tevékenység is, a gyűjtemények ellenőrzése és azok környezetének szabályozása a raktárakban és a kiállító terekben egyaránt. Az intézményben zajló módszertani kutatási tevékenységet szintén fontos kiemelni, mint például a bőrtárgyak öregedési folyamatainak lassítását célzó kísérletsorozatot, valamint a szőrösbőrök kiegészítési lehetőségeivel foglalkozó kutatások folytatását.

A Néprajzi Múzeum arra törekszik, hogy az állományvédelmi, gyűjteményi munkába időről időre bevezesse a látogatókat. A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjának raktárai ugyan nem látogathatók, de havonta Raktármerülések címmel tematikus raktári vezetéseket tart az érdeklődők számára. Ezekben a koraesti órákban az egyes gyűjteményekért felelős muzeológusok a tárgyak őrzőhelyén, a raktárakban mutatják meg a szerteágazó, magyar és nemzetközi témákban meghirdetett tárgycsoportokat: a festett famennyezetektől a nyergeken át a mézeskalács ütőfákig, az afrikai gyöngyékszerektől, illetve a kifejezetten férfias tárgyak izgalmas világától az archívumban őrzött változatos emlékanyagokig.

Tanulás és szórakozás minden korosztálynak

A Néprajzi Múzeum 2025-ben is arra törekszik, hogy az eltérő igényű, hátterű látogatói csoportok érdeklődésüknek megfelelő programokat találjanak. Már elkezdődtek azok a tematikus kurátori tárlatvezetések és műtárgyösvények, amelyek változatos szempontok szerint mutatják be az állandó és időszaki kiállításokat. Idén sem maradhat el a Néprajzi Múzeum napja március 5-én, amikor az intézmény ingyenes programokkal ünnepli alapításának évfordulóját. A tervek szerint minden kiállításmegnyitót hétvégi programsor követ és több alkalommal (húsvét, őszi ünnepek, advent) fesztiválhétvégére is készülhet a közönség. Lesznek zenés nyári programok, Etnoshop workshopok, folytatódik a kismamáknak szóló Méta Baba, a családokat megszólító Méta Matiné, és nem maradhat el a Múzeumok Éjszakája sem. Az Éjszakázz a múzeumban! programon továbbra is az erre kialakított speciális múzeumi térben alhatnak az iskolás közösségek vagy a családok, de érdemes követni a pedagógusoknak a Néprajzi Múzeum folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai kínálatát is, amelyből valamennyi korosztály számára választhatnak foglalkozást. Újdonság lesz, hogy magyar és nemzetközi mesealapokra dramatikus játékok formájában készülnek foglalkozások, amelyeket a családok mellett érdeklődő felnőtteknek is kínál az intézmény.  Az iskolás csoportok számára tematikus útvonalakat dolgoznak ki a múzeumpedagógusok, hogy azok mentén ismertessék a hatalmas kiállítási anyagot. 2025-ben készül egy speciális, a magyar múzeumpedagógiai gyakorlatban egyedülálló családi vezető, amellyel a múzeum a szülőket szólítja meg. A kiadványban a múzeum ajánlásokat tesz közzé, hogy a felnőttek mit mutassanak meg a gyerekeknek a gyűjteményi kiállításban, és mit mondjanak a tárgyakról.      
A gyűjteményi kiállításban, kulcslyukak mögött két mesefigura – Barka cica és Buga kutya – rejtőzködik. Alakjuk az egész évet végig kíséri majd, és rendre felbukkannak a programokon is. A két figura idén fizikai formát ölt, ezért a Praktika magazinnal együttműködve elindított pályázat célja, hogy a múzeumi tudással együtt a figurák is hazavihetők legyenek. Mindemellett, a Buga és Barka kalandjai című kiadvány is hamarosan kézbe vehető lesz. Ez olyan mesekönyv, amelyben Keresztesi József költő írt a Hoffmann Boldizsár grafikus által teremtett figurákhoz történeteket.