FORRÁS ÉS KREATIVITÁS – Az alkotófolyamatok galériája

Hogyan válik a múzeum, a benne őrzött gyűjtemények, műtárgyak a kreativitás forrásává? Hogyan inspirálhat mindez tervezőket, alkotókat, fejlesztőket új, innovatív megoldások létrehozására? Hogyan fonódnak össze a néprajzi tárgyak az építészettel, a zenével és a szoftverfejlesztéssel?

Az alkotófolyamatok galériáján, a Néprajzi Múzeum Damjanich utca felőli oldalának első emeleten 4 példán keresztül nemcsak felfedezhetjük az inspiráció erejét, hanem mi magunk is alkotókká válhatunk!

Ebben a múzeumi szakmai munkának otthont adó, irodákat és látogatói tereket összekötő galériában azt kívánjuk bemutatni, miként válhatnak a műtárgyak a kreativitás forrásává. A tárlat amellett, hogy emléket állít két, már nem látogatható kiállításnak és felidézi a Néprajzi Múzeum gyűjteményéhez kapcsolódó tudományos, muzeológiai munka inspirálta, jelentős alkotásokat létrehozó zenei, grafikai, építészeti, művészeti folyamatokat, a múzeum jelent és jövőt is meghatározó, változást, innovációt előidézni képes, bárki számára elérhető gyűjteményére, tudásbázisára is felhívja a figyelmet.

A bemutatott művek többsége a 18. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának REZIDUUM – The Frequency of Architecture című kiállítását idézi meg, amely 2023. május 20. és november 26. között volt látható, és amelynek fókuszába a budapesti Néprajzi Múzeum Ferencz Marcel (Napur Architect) tervezte új épülete és homlokzati díszítőeleme került. A tárlat hang-, tér- és fényinstallációk együtteséből állt, szemléltetve a különböző kulturális rétegeket a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig. A kiállítás létrehozói Kondor-Szilágyi Mária kurátor, Ferencz Marcel építész, Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező voltak. A Magyar Pavilon egyik legnépszerűbb állomásának a Tasnádi Zsuzsanna muzeológus és Lőrincz Emőke grafikus munkája alapján fejlesztett Motívumalkotó alkalmazás bizonyult, amellyel több ezer látogató készíthetett saját vizuális alkotást a Néprajzi Múzeum műtárgyainak ornamentikájából inspirálódva.

A térben látható makettek a Néprajzi Múzeum új épületében megnyílt Megérkeztünk című első időszaki kiállításra utalnak, amelynek terében több mint egy éven át tekinthették meg őket a látogatók. A makettek azonban nemcsak a Gärtner Petra, Kemecsi Lajos, Sedlmayr Krisztina által rendezett tárlatra emlékeztetnek, hanem arra a többéves tervezőfolyamatra is, amelynek során az építészet és muzeológia kooperációjából születő új térbeli alkotások megteremtették a Néprajzi Múzeum 21. századi működésének alapjait.

Olvassa el az Octogon magazin hanghengerről szóló cikkét: