Néprajzi Múzeum Napja új online adatbázisokkal

A költözés-előkészítés miatt továbbra sem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény. Először lesz digitálisan hozzáférhető Bíró Lajos egyedülálló óceániai gyűjteménye, ráadásul kutatható formában a kapcsolódó páratlan írásos és képi dokumentumokat is publikálják. Tesztüzemmódban Xántus János gyűjtéseinek közös platformon való megjelentetése is elindul ‒ a kutató épp 150 éve tért vissza ázsiai expedíciójáról.

A hagyomány szerint a múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus ázsiai expedíciója során gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait.

Korábban a látogatók ezen a napon minden évben közönségprogramokon keresztül tekinthettek be a múzeumi munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. Jelenleg viszont a nagyszabású és összetett költözés-előkészítési munkálatok töltik ki a hétköznapokat, így a Néprajzi Múzeum ‒  az előző évekhez hasonlóan ‒ az ünnepi dátumhoz kapcsolódva idén is online formában kínál újdonságokat.

Mint az köztudott, a Néprajzi Múzeum fontos küldetésének tekinti, hogy tárgygyűjteményeit, valamint fotó- és iratanyagát digitálisan is hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára. Ennek jegyében két olyan program is útjára indult, mely a múzeum alapjait képző tengerentúli gyűjtemények és gyűjtőik minél szélesebb körű megismertetését tűzte ki céljául. A meghatározó gyűjtőknek nem csupán tárgygyűjteményeit bocsájtják közre, hanem a kapcsolódó értelmező írásos és képi dokumentumokat is publikálják. A Múzeum Napján mutatkozik be Bíró Lajos zoológus (entomológus), néprajzi gyűjtő óceániai gyűjteménye, majd ezt hamarosan követi Xantus János számos intézménybe „szétszóródott” gyűjtéseinek közös platformon való megjelentetése.

A Néprajzi Múzeum csaknem 150 éves fennállása során közel 15 000 óceániai tárgyat halmozott fel. Ennek több mint egyharmada, 5 500 tárgy Bíró Lajos (1856–1931) gyűjtőtevékenységének köszönhető. Ezzel Bíró a múzeum minden bizonnyal legtermékenyebb néprajzi gyűjtője. Ami mindezen túl a Bíró-gyűjtemény tudományos értékét minden korabeli gyűjtemény fölé emeli, az a gyűjteményéhez mellékelt, azt értelmező közel 2 500 oldalnyi jegyzete, továbbá több mint 300 fényképfelvétele, amelyek a maguk korában páratlan módon értelmezték az ott élő emberek kultúráját, mindennapi életét.

Bíró tárgyi gyűjteményeiből az elmúlt 120 év során jelentős részeket publikáltak, terepen készült jegyzetei azonban rejtve maradtak még a szakmai közönség előtt is. A Múzeum Napja alkalmából ezt az adósságot kezdi most törleszteni a Néprajzi Múzeum. Ráadásul nem egyszerűen a jegyzetoldalak fotóit adják közre, hanem ‒ első lépésként ‒ az új-guineai Huon-öbölben készült feljegyzéseinek facsimile formában feldolgozott, és szöveges keresésre alkalmas változatát is publikálják. Emellett elérhetővé teszik az öböl egyik szigetén Bíró által gyűjtött 433 tárgyat az azokat értelmező Bíró-jegyzetekkel linkelve, megkönnyítve a tárgyak és a hozzájuk tartozó gyűjtői információk együttes tanulmányozását.
Innen érhető el.

Xántus János (1825–1894), a múzeum első igazgatója éppen 150 évvel ezelőtt tért vissza csaknem kétéves kelet-ázsiai expedíciójáról, és az általa hazahozott több mint 150 000 természettudományos, néprajzi, iparművészeti tárgy, numizmatikai és könyvészeti tétel két múzeum, a Néprajzi és az Iparművészeti alapjait vetette meg. Emellett nagyban gazdagította a Nemzeti Múzeumot és a Természettudományi Múzeumot is, ami egyúttal azt jelentette, hogy gyűjteménye számos helyre szóródott szét. A kerek évforduló indokolttá tette, hogy egy kutatóprogram (Az Osztrák–Magyar kelet-ázsiai expedíció és Xántus János gyűjteménye című NFKI OTKA K123911 projekt) keretében az eddigieknél pontosabban és részletgazdagabban rajzolják meg a szakemberek Xántus János életpályáját, és értékeljék újra gyűjtői munkásságát.

A kutatás során összegyűlt dokumentumokat egyetlen digitális felületen tervezik hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy azokat mely intézmény őrzi fizikai valójukban. Az is cél, hogy legalább virtuális formában újra egyesítsék Xántus különböző intézményekben fellelhető gyűjteményeit, megkönnyítve későbbi kutatásukat. A platformon keresztül minél több hazai és külföldi intézményt terveznek bevonni részint az általuk őrzött dokumentumok és tárgyak közzétételével, részint a múzeumi kutatásba való bevonásukkal. Az oldal szintén a Múzeum Napján mutatkozik be, azonban egyelőre folyamatos feltöltés alatt, tesztüzemmódban.
Innen érhető el.

A Néprajzi Múzeum továbbra is arra törekszik, hogy korszerű tudományos eredményeit minél szélesebb körben ismertté tegye a zárvatartás alatt is. A fentiek mellett 2020-ban is folytatódnak a népszerű online sorozatok: a Néprajzi Múzeum költözésének érdekességeit bemutató filmes sorozatok, a Hónap műtárgya, amely betekintést enged a tervezés alatt álló új állandó kiállítások tárgyi anyagába, valamint a múzeumtörténeti szemelvények, amelyek rendszeresen jelentkeznek az intézmény honlapján és Facebook oldalán is.

Gyarmati János