Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Ha március 5., akkor Néprajzi Múzeum Napja! Érdemes beírni a naptárba, hiszen ezen a napon minden évben nemcsak ingyenesen látogathatjuk a Városliget kapujában újonnan felépült múzeumot, hanem egész napos nyitott rendezvényen is részt vehetünk, ahol változatos programokon keresztül élhetjük át a múzeumban zajló szakmai munka izgalmait. Idén a londoni Victoria & Albert Múzeumból érkező, 1862-es unikális magyar fotográfiákat bemutató kiállítás megnyitója, előadások, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, koncertek és kerekasztal-beszélgetések ünneplik azt a pillanatot, amikor 153 évvel ezelőtt Xántus Jánost kinevezték igazgatónak.
A programnapon megtudhatjuk, mennyire van távol a Kelet, azaz hogyan örökítették meg tudósok és utazók a távoli népek kultúráját a 19-2.0. században. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy a mágia, a fétisek és a sámánizmus hogyan változott az évszázadok során, vallásantropológusok beszélgetésébe hallgathatunk bele. A múzeum szakembereinek 2024-es és korábbi terepmunkáiból megismerhetjük, milyen kihívásokkal szembesül ma Mongólia a hagyomány és modernizáció keresztútján. Kiderül, mi az a nulladik gyűjtemény, bepillanthatunk a legújabb viselet-, kerámia- és citerakutatásokba – utóbbiba természetesen élő zenével. A tárlatvezetéseken szakértők kalauzolásával indulhatunk a múzeum rejtett kincseinek nyomába: reflektorfénybe kerül a székely kultúra és identitás, Herman Ottó zseniális személyisége, gyönyörködhetünk a népművészet egyáltalán nem apró gyöngyszemeiben, feltárulnak a múzeumi munka rejtelmei és kibontakoznak a gyűjteménybe került műtárgyak izgalmas élettörténetei.
A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás megnyitója mellett még egy premier várható: ezen a napon debütál a Jelenarchívum! A workshopon az alternatív történetmesélés képi és művészi megoldásain túl megismerhetjük a jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program most induló projektjét, amelynek célja egy 1990–es évektől napjainkig tartó közösségi fénykép- és történetgyűjtemény létrehozása. Ehhez mi magunk is kapcsolódhatunk saját privátfotóinkkal és történeteinkkel.
És még egy újdonságot tartogat a Néprajzi Múzeum nagy napja! Az új gyűjteményi kiállítást egy cica és egy kutya kalandjai kísérik végig, amelyeket varázslencsén keresztül követhetnek a gyerekek. Március 5-én egy kreatív pályázatnak köszönhetően életre kel Barka és Buga, vicces történeteiket pedig a most bemutatkozó verses gyerekkönyvben már haza is vihetjük.
Keep calm! Türelemjátékok az aulában
A Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai különdíjjal elismert Keep calm! Türelemüveg című digitális fejlesztése újabb mérföldkőhöz érkezett: elkészült utazó változata, a Türelemüveg Pavilon. Tavaly az interaktív szabadtéri kiállítás több vidéki helyszínen is bemutatkozott a Petőfi Kulturális Program keretében, valamint a Művészetek Völgye Fesztiválon, illetves a Nemzeti Múzeum kertjében is megtekinthette a közönség a Múzeumok Majálisa alkalmával.
Európában már évszázadok óta készítenek ördöglakatokat. E talányos játékok megoldásához kicsit másfajta látásmódra van szükség; elengedhetetlen hozzájuk a türelem és az elszántság. A pavilon óriásira nagyított népi türelemjátékait a játékos kedvű látogatók most a Múzeum Napján is kipróbálhatják.
A fajátékokat készítették: Papp János és Papp Dávid vámospércsi asztalosmesterek
Kérjük látogatóink megértését és türelmét!
Mennyire van távol a Kelet? – Tudósok és kalandorok fényképei a 19-20. század fordulójáról Raktármerülés az Etnológiai Archívumban Csorba Judittal
A Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményének jelentős részét nemcsak a több százezres Kárpát-medencei anyag alkotja, hanem az Európán kívül készült fotográfiák is. Magyar utazók és tudósok – köztük Xántus János, Festetics Rudolf és Bíró Lajos – már a 19. század végétől nehéz körülmények között, sérülékeny felszereléssel és technikával örökítették meg az általuk megismert távoli népek kultúráját.
Találkozási pont: az Etnoshop múzeumi bolt előtt (bejárat a Damjanich utca felől)
Mágia, sámánizmus és varázslat: hol tart ma a vallás antropológiája? Kerekasztal-beszélgetés Régi Tamás moderálásával
Az antropológia egyik célja – a tudományág kialakulásának kezdete óta – az emberek vallási életének megértése. Vagyis azoknak az eszmerendszereknek a vizsgálata, amelyek számos kultúrában meghatározzák a társadalmi élet és a gondolkodás szerveződését, de a nyugati értelemben vett természeti törvényekkel nem magyarázhatók.
A kutatók a legtöbb Európán kívüli nép hitrendszerét a nyugati gondolkodással szembeállítva olyan fogalmakat dolgoztak ki, mint a mágia, fétis, tabu, sámán stb. Ezek a kifejezések az „egzotikus” társadalmak vallási fogalmainak „fordításaként” születtek és a mai napig használatosak. Az elmúlt évtizedekben azonban alkalmazásuk sokat finomodott: hosszú terepmunkák révén sikerült közelebb kerülni ahhoz, amit a használó közösségek számára jelentenek ezek a fogalmak. Hol tart ma a vallásantropológia? Hogyan értelmezik manapság a kutatók a mágiát, a sámánizmust vagy a varázslást? Miként járulnak hozzá az egykor egzotizált népek a mai tudományos gondolkodáshoz?
Az eseményen a témában terepen kutató antropológusok beszélgetnek a vallásantropológia fogalmairól, azok eredetéről, valamint módszertani és episztemológiai kérdéseiről:
Teisenhoffer Viola (LASC-IRSS-FaSS-Université de Liège)
Sántha István (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet)
Markó Ferenc (ELTE, Kulturális Antropológia Tanszék)
Moderátor: Régi Tamás (Néprajzi Múzeum)
Kifordított műtárgyak – MúzeumCafé-beszélgetés
Igaz, a MúzeumCafé folyóirat 103., Kifordított műtárgyak. Elméletből gyakorlat című száma a Ludwig Múzeum Fordított tárgyak kortárs művészeti kiállítása apropóján kezdett el szerveződni. Idővel azonban egyre nagyobb teret kapott a lap oldalain a Néprajzi Múzeum, amelynek épp most 70 éves korábbi főigazgatója használta először a tárgyfordítás fogalmát. A kifejezés külön témaként is helyet kapott az intézmény 2024 őszén megnyílt új állandó gyűjteményi kiállításában – abban a tárlatban, amelynek egyik tárgya kapcsán a jelenlegi főigazgató is írt ebbe a lapszámba. De számos interjúban megszólalnak a múzeum kurátorai is, sok különleges művészeti, történeti, társadalmi témát boncolgató szerző tanulmánya mellett. A lap főszerkesztőjével, Gréczi Emőkével, Horányi Attila művészettörténésszel, esztétával, műkritikussal, Frazon Zsófia etnográfussal, kurátorral Berényi Marianna beszélget.
Magyarországi viseletábrázolások a 19. század első feléből. Válogatás a Néprajzi Múzeum Könyvtárának gyűjteményéből Kamarakiállítás a könyvtában és Katona Edit előadása
A múzeum könyvtárának kamarakiállítása a 19. század első felében megjelent viseletalbumokból válogat, bemutatva a fotográfiát megelőző korszak viseletábrázolásainak jellegzetességeit. A kiállításhoz kapcsolódó előadás a korszak viselettörténetébe nyújt bepillantást az érdeklődők számára.
Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemle – 2025-ös versenykiírás
Átfogó kurátori tárlatvezetés a gyűjteményi kiállításban Szarvas Zsuzsa főkurátorral
A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat mutat fel: nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományokat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteményi műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kaphatnak a résztvevők.
Találkozási pont: a gyűjteményi kiállítás bejárata (-2. szint)
A 2024. évi Nemzetközi Népismereti Filmszemle versenybe került alkotásai Filmvetítés és előadás
A Nemzetközi Népismereti Filmszemle 2025. évi pályázatának kihirdetése után a tavalyi év díjnyertes alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a körülbelül 4 órás, folyamatos vetítésen. A hagyományoknak megfelelően a filmszemlét idén is az erdélyi Sztánán rendezi meg a Néprajzi Múzeum, 2025. augusztus 27–31. között.
Az esemény házigazdája: Koltay Erika és Veres Gábor
A filmek:
12:00–12:30 1. Az élet gyökerei – ifjúsági kategória 3. díj
Mirkó nagymamája mesél az életéről, a gyerekkoráról és visszaemlékszik a régi időkre, régi fényképekkel.
Rendező, operatőr: Peresztegi Mirkó
2. Győztünk ellene – ifjúsági kategória 2. díj
Névtelen főszereplőnk tengeti vidám hétköznapjait az iskolában, ám egy reggel minden megváltozik. Megjelenik egy Covid19 nevű vírus, amelynek elképesztő terjedése miatt karantént rendelnek el. A boldog baráti idők eltűnnek, megjelenik a bezártság, a magány. Ő azonban vágyik a régi szép időkre, vágyik a szabadságra. Sokat kell rá várnia, de végül megszűnik a karantén, ismét szabad és boldog életet élhet...
Rendező, operatőr: Marton Áron
Vers: Marcsinyi Csenge
3. A mi Covid-karácsonyunk – ifjúsági kategória 1. díj
Karácsonyi szokásaink a Covid idején bizony megváltoztak. Hogy hogyan? Ezt meséli el a kisfilm. Rendező, operatőr: Peresztegi Hanna
12.30–13.00 óra
A falu, ami eltűnt a mocsárban – megosztott 3. díj
Nagyecsér, a magyar szellemfalu elhagyatott és omladozó épületei révén vált ismeretté. A fiatal filmkészítők a dokumentumfilmben életet lehelnek az omladozó falakba, feltárva a falu és a hajdanán benne élő emberek történetét. A jelen és a múlt kontrasztjában feltárul, miért is hagyták maguk mögött az emberek a települést. Az okot saját bőrükön is megtapasztalták az alkotók.
Rendező, operatőr: Koronghy Dániel
13.00–13.30 óra
Táncház – kezdetek Erdélyben – megosztott 3. díj
A táncházmozgalom erdélyi gyökereiről mesél Pávai István. A történetet korabeli filmrészletek és fényképek teszik színessé sok-sok muzsikával aláfestve.
Rendező, operatőr: Dénes Zoltán
13.30–14.30 óra
A selmeci szellem – 2. díj
Selmecbánya girbegurba, macskaköves utcái, virágos balkonjai és üdítő levegője csaknem minden odalátogató turistát elvarázsol. Vannak azonban, akiknek e város mást is jelent, akik az ódon kőfalakban egy közös történetre, a szelíd tájban lelki otthonra találnak: ők a mindenkori selmeci diákok, az Akadémia ősi hagyományainak letéteményesei. Az avatatlan szem azonban mindössze a nyomaira bukkanhat Selmecbányán a legendás intézménynek – jelenvalóságára aligha. Joggal vetődik hát fel a kérdés: mégis mi lehet az, ami a diákok közösségét csaknem három évszázada, megannyi viszontagság ellenére is egyben tartja? A dokumentumfilmben erre a kérdésre keresnek választ az alkotók.
Rendező: Zalai Szilveszter
Operatőr: Erdei Bálint
14.30–15.30 óra
„… Én színházban gondolkodom” Mihályi Gábor koreográfus portréja – 1. díj
Mihályi Gábor Kossuth-díjas koreográfus vall művészi felfogásáról és viszonyáról a magyar folklórhoz, néphagyományokhoz. A filmben nemcsak a Magyar Állami Népi Együttes által előadott táncrészletek, de a koreográfiákat ihlető eredeti adatközlők és közegük is megjelenik. Az Erdélyben forgatott filmrészletek („táncmesterek és nótafák”) felfedik a forrást, ahonnan a színpadi táncok erednek, és táncszínházzá formálódnak.
Rendező: Sztanó Hédi
Operatőr: Dénes Zoltán, Varjasi Tibor
Citerazene Balla Tiborral
Balla Tibor Kunszentmártonban él. Fiatal korában ismerkedett meg a citerával, hiszen családjában más is játszott ezen a hangszeren, így számára sem volt kérdés, hogy megtanulja – ahogy később a tekerőzést is, ami szintén felkeltette érdeklődését. Pályafutása során több minősítő versenyen vett részt, ahol többször elnyerte a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) által alapított Aranypáva-díjat, valamint a Vass Lajos Népzenei Szövetség versenyén a Vass Lajos-nagydíjat. Eredményei elismeréseként megkapta a KÓTA-díjat is. Hangszeres szólistája a Táncház Egyesület Új élő népzene című CD-sorozatának, és bekerült Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Megyei Értéktárába mint citera- és tekerőjátékos. Rendszeresen fellép különböző rendezvényeken, műsorában elsősorban az Alföld dalai csendülnek fel, de más tájegységek népdalait is szívesen adja elő.
Látogatás a Kerámiagyűjteményben Raktármerülés Vida Gabriellával és Bulcsu Lászlóval
A Kerámiagyűjtemény az egyetlen tárgyi gyűjtemény, amely a Néprajzi Múzeum főépületében kapott helyet. Az itt őrzött anyag többségében a Kárpát-medencéből származik, és teljes egészében itt is gyűjtötték. A kollekció jelentős részét fazekastermékek alkotják, kisebb hányadát pedig gyári készítmények, valamint huta- és gyári üvegedények teszik ki. Az érdeklődők a színpompás tárgyakon kívül megismerhetik, hogyan épül fel a raktári rend ebben a sokszínű gyűjteményben.
Találkozó: Infopult (-2. szint)
Mongólia ma: hagyomány és modernizáció keresztútján Almási Alma, Szilágyi Zsolt és Wilhelm Gábor előadása
A kutatók 2024-es (és korábbi) terepmunkáikra alapozva mutatják be, milyen kihívásokkal szembesül ma Mongólia. Mindezt a hagyományos életmód, hagyomány, örökség és a (főképp városi) modernizáció találkozásaként tárgyalják, négy nagyobb téma köré szervezve, helyszínen készített fotók és videók segítségével.
Miről álmodik a lány? A menyasszony kelengyéje Kalotaszegen és Dzserba szigetén Tematikus tárlatvezetés Fülöp Hajnalkával és Földessy Edinával
A különleges tárlatvezetésen két különböző kultúra tradicionális lakodalmi szokásait és menyasszonyi kelengyéit ismerhetik meg az érdeklődők. A házasságkötéshez fűződő rítusok hasonlóságain és különbségein túl arról is szó lesz, hogy az ünnepi tárgyak rendszerén keresztül hogyan ismerhető meg egy helyi társadalom értékrendje.
Bemutatkozik az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes
Az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citeraegyüttest 1994-ben Prigyeni Pál népzenész, citerakészítő alapította, a fellelhető népdal és katonadal hagyomány megőrzése, valamint a helyi népdalkedvelő közösség erősítése céljából. Megalakulásuk óta házigazdái a már hagyományos Inárcsi Népzenei találkozónak. A KÓTA 6 alkalommal Aranypáva és három alkalommal Aranypáva Nagydíjjal tüntette ki az Együttest, valamint Vass Lajos Nagydíjat is nyertek, és többször énekeltek már a Duna televízióban is. A Munkájukat Inárcs Nagyközség Önkormányzata „Inárcs Községért” kitüntetéssel ismerte el. Rendszeres fellépői a környék népzenei találkozóinak, és örömmel vesznek részt és zenélnek az inárcsi hagyományőrző rendezvényeken is, legyen az szüreti mulatság, locsolkodás Húsvéthétfőn, vagy tuskó-húzás Húshagyókedden.
2023-ban készült el első katonadal CD-jük , mely 45 db első világháborús katonadalt tartalmaz 10 dalcsokorban.
A népdalkör 2024-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, továbbá felvette az Inárcsi Prigyeni Pál Férfi Népdalkör és Citeraegyüttes nevet, ezzel tisztelegve alapítójuk, Pali bácsi munkássága előtt, aki hosszú betegség után 2023-ban hunyt el.
Művészeti vezetőjük Pavella Krisztina népzenész, az együttes vezetője Horváth Csaba.
A múzeumi műsorukban egy zalai katonadal-csokor, egy szegedi katonadal-csokor, egy domaházi pásztordal- csokor, és egy nagykunsági pásztordal- csokor lesz hallható prim- és tenorcitera kísérettel. Zárásként a közelgő Március 15. ünnep alkalmából pedig két Kossuth nótát is el fognak énekelni.
Jelenarchívum – előadás és workshop Alternatív történetmesélés egy archívum képeivel KissPál Szabolcs
Az előadó képzőművész, az Efemer Emlékezet (2023) című projektben a történetmesélés és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgálja – utalva a zsidóságban is kulcsfontosságú szerepet játszó történetmesélés hagyományára.
KissPál Szabolcs videóinstallációja arról szól, kitöltheti-e a hiányzó űrt, az el nem mesélt történeteket a fikció – legyen az a művész vagy a mesterséges intelligencia alkotása –, vagy inkább csak fokozza a zavart. Az előadás bevezeti a történetmesélés és a képek összekapcsolásának fontosságát, amit a Jelenarchívum workshopjának résztvevői írnak tovább közösen.
Workshop
Susan Sontag szerint ,,a fénykép hatalma abban rejlik, hogy lehetővé teszi olyan pillanatok tüzetes vizsgálatát, melyeket az idő sodra egyébként rögtön elmosna.”
A MaDok-program Jelenarchívumának célja az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény létrehozása. A workshop résztvevői betekintés nyerhetnek a Néprajzi Múzeum jelenleg is futó képgyűjtő kampányaiba, saját képpel és történettel csatlakozhatnak a Játék, kaland, kirándulás és az Autók a tenger felé című tematikus projektekhez. Aki szívesen alakítja ezt a jelenkori privátfotó-gyűjteményt, legalább 1, maximum 15 darab digitális vagy papírképet hozzon magával, és mesélje el a történetét.
Az ezerarcú Herman Ottó Tematikus tárlatvezetés Hajdu Ágnessel, Szabó Magdolnával és Tihanyi Annával
Herman Ottó, az első ökológus, természetvédő, a Madarak és Fák Napja kezdeményezője szenvedélyes figyelemmel fordult a halászat és pásztorkodás témájához is terepkutatásai során. Az 1896-os millenniumi kiállítás forgatagában látványos pavilonban mutatta be az ősi foglalkozások eszközeit és a pásztorok művészetét. Tárgyak ezreivel gyarapított múzeumi gyűjteményeket. Az ő munkásságához, szemléletéhez kerülhet közelebb, aki bejárja ezt a kiállításokon átívelő Herman-ösvényt.
Találkozási pont: a Herman Ottó-kiállítás bejárata (-2. szint)
Terep-képek Tematikus tárlatvezetés Danó Orsolyával és Gebauer Hangával
A gyűjteményi kiállítás Terepen témája a terepmunka sajátosságait mutatja be tizenkét, különböző helyen és időben végzett kutatáson keresztül. A terepkutatás éppúgy, mint a fotográfia, a saját és az idegen kultúrával való találkozás lehetősége. A megismerés és a dokumentáció meghatározó eszköze a fényképezés, míg a fotótechnikai változások alapvetően befolyásolják a képkészítés módját és eredményét is. A résztvevők fotók és technikai eszközök segítségével járhatják körbe a fotózás és képhasználat módjait.
A nulladik gyűjtemény Kerekasztal-beszélgetés és tárlatvezetés Mácsai Boglárka moderálásával
A HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetben 2024 év végén zárult a Regulyversum című projekt, amelynek keretében a kutatók Reguly Antal (1819–1858) hagyatékát dolgozták fel és tették közzé digitális formában. A projekt keretében számos új információ látott napvilágot a Néprajzi Múzeumban őrzött Reguly-tárgyakkal kapcsolatban is, amelyek a projekt honlapján, de hamarosan önálló tanulmányban is olvashatók lesznek. A Reguly-kutatás eredményeiről, a kéziratok és tárgyak feldolgozásáról, az új eredményekről Ruttkay-Miklián Eszterrel, a kutatás vezetőjével és Paréj Gabriellával, a Néprajzi Múzeum muzeológusával Mácsai Boglárka beszélget. A beszélgetés végén tárlatvezetésen mutatjuk be a múzeum állandó gyűjteményi kiállítása Őstörténetek termében látható hét Reguly-tárgyat.
A hétköznapiság diszkrét bája Tematikus tárlatvezetés Gärtner Petrával
A Kortárs közelítések sorozat negyedik állomásaként Emelia Hiltner amerikai keramikusművész három alkotását mutatja be a múzeum. Munkái egyedi műalkotások, mintájuk alapján mégis egy sorozatba illeszkednek. Nem dísztárgyak, hanem díszes hétköznapi tárgyak. A tárlatvezetés résztvevői felfedezhetik az egyszerűségben rejlő szépséget, és megtudhatják, mi a különbség a sorozat és a készlet között.
Találkozási pont: Infopult (-2. szint)
FÉRC PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉS
Egy mérai asszony ruhatára Tematikus tárlatvezetés Katona Edittel
A Kárpát-medencében a 20. század végén már alig akadt olyan település, ahol a népviselet élt, sőt képes volt a megújulásra. A kevés kivétel egyike a kalotaszegi Méra, ahonnan az 1930-ban született Erzsébet gazdag ruhatárából mutat be viseletet a gyűjteményi kiállítás Kalotaszegi tárgytörténetek című része. A több évig tartó helyszíni gyűjtést első kézből ismerhetik meg az érdeklődők: a kutató, Katona Edit muzeológus meséli el Erzsébet ruhatárának történetét, kötődését az egyes viseletdarabokhoz.
Kurátori tárlatvezetés a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó című időszaki kiállításban Máté Györggyel
Herman Ottónak nemcsak a tudományos, hanem a parlamenti képviselői munkássága is nagyban hozzájárult az első önálló néprajzi múzeum létrejöttéhez. A kiállítás az általa gyűjtött közel 3500 tárgyra helyezi a fókuszt: olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. Emellett végigkíséri a látogatót Herman politikai pályafutásának mérföldkövein is – a korabeli élclapokban megjelent karikatúrákon keresztül humorossá téve. A kurátori tárlatvezetés Herman Ottó tudományos és képviselői munkásságába, gondolkodásába, sokszínű jellemébe is betekintést ad.
Bemutatkoznak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének citerásai Koncert dr. Bolya Mátyás tanszékvezetővel és a tanszak oktatóival, diákjaival
A népi hangszeres oktatás céljainak megfelelően az itt végzett zenészek a magyar és Kárpát-medencei, szájhagyomány útján fennmaradt népzenei repertoárt átfogóan ismerő és stílushűen megszólaltató, magasan képzett előadók lesznek. Az elméleti szakismeretek megszerzése után tudásukat művésztanárként az intézményes művészetoktatás keretein belül is továbbadják. A tanszék bemutatása után a legnépszerűbb magyar népi hangszer, a citera szakirányának hallgatói és oktatói adnak koncertet.
A Múzeum Napján a székelyeknél Tematikus tárlatvezetés Tasnádi Zsuzsannával
A tárlatvezetés a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításban kalauzolva nyújt sztereotípiákat meghaladó, árnyalt képet a Székelyföldön élő székelyekről. A tárlat színes, izgalmas és sokrétű világot tár fel, amelyből az is kiderül, hogyan látják a székelyek önmagukat. A székelyföldi kurátorok rendezte kiállítás székelyföldi műtárgyakon, dokumentumokon és fényképeken keresztül mutatja be a régió sokszínűségét a 19. századi polgárosodástól a 21. századdal bekövetkező modernizációig.
Találkozási pont: a Székelyek kiállítás bejárata (-2. szint)
Barka cica és Buga kutya kalandjai Aprók néprajza: gyerekkönyv-bemutató és a gyűjteményi kiállítás kulcslyukmeséi
A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállítása a legkisebb, óvodás korú látogatóknak is kínál szórakoztató időtöltést. A kiállításban elhelyezett varázslencséken bekukucskálva meglepő történetek rajzolódnak ki a múzeum két háziállata, Barka cica és Buga kutya hétköznapjaiból. A kis csibészek kíváncsian ismerkednek és vicces interakciókba kerülnek közel két tucat műtárggyal. Kalandjaik mostantól verses-képes kiadványban is átélhetők.
A könyvbemutatón Finy Petra író beszélget a családi kiállításvezető alkotóival, Keresztesi József költővel, Hoffman Tamás Boldizsár illusztrátorral, Stark Orsolya tervezővel, Tőkés Réka és Éliás István múzeumpedagógusokkal.
Az eseményen hirdeti ki a Néprajzi Múzeum és a Praktika Kreatív Kihívás közös pályázatuk eredményét, és mutatja be a textilfigurákként életre keltett Barkát és Bugát is.
A gyerekfoglalkozáson kiderül, hogyan működik a könyv a gyakorlatban, és még az is megtörténhet, hogy Barka cica és Buga kutya is csatlakozik az eseményhez.
Az öltözet mint jel Tematikus tárlatvezetés Fülöp Hajnalkával
Az interaktív tárlatvezetés keretében a gyűjteményi kiállítás öltözeteiből válogatva a kurátor arra a lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy a viseletek összetett jelrendszerként értelmezhetők. Az érdeklődők bevonásával, aktív közreműködésükre számítva közösen fedezhetik fel, milyen szempontok mentén ismerhetők meg a korábbi időszakokból, különböző kultúrákból származó viseleteket.
A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás megnyitója
A kiállítást megnyitja: dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, egyetemi tanár
Köszöntőt mond: dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Várjuk szeretettel március 5-én a Néprajzi Múzeumban!