Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Herrmann Antal könyvei 1. – A Nyugat-Balkán népei
Herrmann könyvtára számos olyan 18–19. századi, főként német nyelvű kötetet tartalmaz, amelyek a korai néprajzi–antropológiai érdeklődés lenyomatai, a távoli népek vagy a köznépi kultúra korabeli szöveges és vizuális ábrázolásai. A földrajzi és utazási irodalom az egyik legjellemzőbb műfaj, amelyben a korai etnográfiai leírások megjelentek.
Megnézem
Herrmann Antal könyvei 2. – „Csodálni való dolgok”
1803 és 1813 között jelent meg lipcsei Baumgärtner kiadásában az alábbi német nyelvű gyűjteményes magazin, címét magyarra fordítva a „A csodák múzeuma, avagy a rendkívüli dolgok tárháza a természetből, a művészetből és az emberi életből”. A szerkesztő, Johann Adam Bergk (1769–1834), a lipcsei egyetem professzora különös és szokatlan jelenségekről szóló rövid beszámolókat és magyarázatokat gyűjtött egy-egy füzetbe évről évre, metszetekkel illusztrálva.
Herrmann Antal könyvei 3. – Rokokó tündérmesék
Sorozatunk harmadik részében a 17. század végétől kialakuló, majd a 18. században rendkívül divatos irodalmi tündérmesék német kiadásaiból láthatunk néhányat. Az irodalmi tündérmese, a „conte de fées” francia eredetű, egyik fő képviselője a kalandos életű „mesedáma”, Madame d’Aulnoy (1652–1705) bárónő volt, akinek az első meséskötetei a 17. század legvégén jelentek meg franciául.
Az első magyar nyelvű egyetemi tankönyv
Rácz Sámuel (1744–1807): A Physiologiának rövid sommája (Pest, 1789) című munkája az első magyar nyelvű élettani tankönyv, s egyben az első magyar nyelven írott egyetemi tankönyv is. Főként a magyar nyelven tanuló sebészhallgatók részére készült.
Xántus könyvei
„Gyűjteményeiben keressük igazi életművét” – írja Sándor István Xántus János életrajzában. Egyedülállóan gazdag természettudományi és néprajzi tárgygyűjtései Észak-Amerikát, Kelet-Ázsiát és az 1873-as bécsi világkiállítás kapcsán a Kárpát-medencét is érintették. Az összegyűlt tárgyanyag feldolgozásához, értelmezéséhez azonban elengedhetetlen volt a szakirodalom gyűjtése is, így mindkét tudományterület hazai szakkönyvtárának kezdeményezője és megalapozója volt.
A torockói viselet korai ábrázolásai a múzeum könyvtárából
A néprajzi vonatkozású nyomtatott viseletábrázolások, metszetsorozatok fénykora a 19. század első fele volt. Önálló albumban, honismertető munkák részeként vagy akár sajtómellékletként való megjelenésüket a kor nyomdászati fejlődése is segítette.
Kossuth-kultusz a népies ponyvanyomtatványokban
1848 százéves évfordulóján lezajlott országos néprajzi gyűjtések megmutatták, hogy a szabadságharc hősei közül Kossuth alakja köré épült a legintenzívebb népi kultusz: számos dal, monda, anekdota szereplője, arcképéről készült kőnyomatok sok helyütt díszítették a paraszti házbelsőket, még mézeskalács-ütőfa is készült alakjával.
Csokoládé és népviselet? Egy régi Suchard képgyűjtőalbum
A reklám egyik ma is kedvelt műfaja a gyűjthető képsorozat és a gyűjtőalbum, melyet egy-egy termékhez kapcsolódó ajándékként, vásárlásösztönzőként alkalmaznak az 1870-es évektől kezdve. Eleinte főként az élelmiszeripar (például a Liebig féle húskivonat, csokoládé, kakaó), majd a 20. század első felében az egyéb élvezeti szerek (dohány, kávé, kávépótlók) reklámjaként is megjelentek.
Augusztusi hónapképek
A 19. században a nyomdászat fejlődésével és olcsóbbá válásával egyre nagyobb példányszámban és egyre több illusztrációval jelentek meg a kalendáriumok. A kalendáriumillusztrációk egyik típusa az ún. hónapkép volt, melyet az egyes hónapok oldalainak fejlécén helyeztek el, s amely az állatövi jegyeket és az év arra az időszakára jellemző mezőgazdasági munkát vagy ünnepet ábrázolta.
Egy reformkori gyermeklap
A legelső magyar ifjúsági hetilap a kolozsvári Magyar Gyermekbarát volt, mely a Múlt és Jelen című lap egyik melléklapjaként jelent meg. Első füzete 1843. január 3-án látott napvilágot, és 1844. december 31-én meg is szűnt. Az 1843 első félévében megjelent 25 füzet egy-egy példányát őrizzünk könyvtárunkban.